Gábor Bethlen Devrinde Dîvân-ı Hümâyûn ve Erdel Hükümdarlığı Arasındaki Siyasî ve Askerî Münasebetler

Year 2023, Volume: 9 Issue: 1, 41 - 52, 30.01.2023

Hüseyin Şevket Çağatay Çapraz

Abstract

Osmanlı diplomasisinde Erdel hükümdarları sultanın hizmetkârları olarak görülmüş, Erdel’in hâkimiyeti devralma ve muhafaza etme koşulları Dîvân-ı Hümâyûn tarafından verilen ahidnameler vasıtasıyla belirlenmiştir. Neticede ülke idarecileri iç politikada otonom bir idarî usulü takip ederken, dış politikada Osmanlı rızasına tabi kalmakla yükümlü kılınmışlardır. Ne var ki Erdel Hükümdarlığı için çizilen çerçeve Gábor Bethlen’in devrinde muğlâklaşmaya başlamıştır.
Bu kapsamda çalışmanın ana hedefi bir haraçgüzar olarak Erdel Hükümdarlığı’nın Osmanlı devleti ile olan bağlarının Gábor Bethlen zamanında, dış politikada ne kadar gevşetilebildiğini ortaya koymaktır. Böylece Osmanlı İmparatorluğu ve Bethlen arasındaki münasebetleri şekillendiren dâhilî ve haricî unsurlar ile mevcut süreçte hükümdarın siyasî ve askerî manevra kabiliyeti ele alınmıştır.
Osmanlı İmparatorluğu’nun desteğini umarak Erdel Hükümdarlığı’nın uluslararası alanda giriştiği mücadeleler, Habsburglara karşı yapılan seferlerde İstanbul ve Erdel idareleri arasındaki işbirliğinin izlediği seyir ve bunun muhteviyatı, ilaveten hükümdarın politik hakikatleri değerlendirme tarzı incelemenin ağırlık noktalarını oluşturmaktadır. Nihayet tetkikler zarfında Gábor Bethlen’in Dîvân-ı Hümâyûn ile kendine özgü ilişkisi ve seferleri sırasında Osmanlı İmparatorluğu ile kurduğu müttefiklik çatısı yansıtılmaya çalışılmıştır.

Keywords

Osmanlı İmparatorluğu, Erdel Hükümdarlığı, Gabor Bethlen, Habsburglar, Sön Barışı

Political and Military Relationships between the Sublime Porte and the Principality of Transylvania in the Period of Gabriel Bethlen

Abstract

In Ottoman diplomacy, the Erdel princes were seen as the servants of the sultan, and the conditions for Erdel’s takeover and preservation of the dominance were determined through the ahdnames given by the Sublime Porte [Dîvân-ı Hümâyûn]. As a result, while the country’s administrators followed an autonomous administrative procedure in domestic politics, they were obliged to be subject to Ottoman consent in foreign policy. However, the framework drawn for the Principality of Erdel began to become ambiguous during the reign of Gabriel Bethlen.
In this context, the main goal of the study is to reveal how much the ties of the Principality of Erdel, as a tributary, with the Ottoman state during the time of Gabriel Bethlen, could be loosened in foreign policy. Thus, the internal and external elements that shaped the relations between the Ottoman Empire and Bethlen and the political and military maneuvering ability of the ruler in the current process were discussed.
The struggles of the Principality of Erdel in the international arena, hoping for the support of the Ottoman Empire, the course of cooperation between the Istanbul and Erdel administrations in the campaigns against the Habsburgs, and its content, as well as the way the ruler evaluated political truths, constitute the main points of the study. Finally, during the examinations, Gabriel Bethlen’s unique relationship with the Sublime Porte and the alliance he established with the Ottoman Empire during his campaigns were tried to be reflected.
Keywords: Ottoman Empire, Principality of Transylvania, Gabriel Bethlen, Habsburgs, Sön Peace Treaty.

References

• Arşiv Belgeleri
• Başbakanlık Osmanlı Arşivi (BOA)
• Maliyeden Müdevver Defterler (MAD), 16046.
• Haus-, Hof- und Staatsarchiv des Österreichischen Staatsarchivs (ÖStA, HHStA) Türkei I. (Turcica) Kart. 86. Konv. 1. (1619. IX-XIV) fol. 65-68.
• Magyar Országos Levéltár (MOL)
• A szekció: Magyar Kamara Archívuma, Archivum Diversarum Familiarum, A 59, XVII, fol. 36.
• P szekció: Családi Levéltárak, A Herceg Batthyány Család Levéltára, Missiles Series, P 1334, XIX, fol. 23.
• Basılmış Kaynaklar
• Bethlen Gábor Fejedelem Kiadatlan Politikai Levelei (1879). Szilagyi Sándor (Szerk.) Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága.
• Brandl, G. ve Göncöl, Cs. (2017). Válogatott források az 1627. évi szőnyi békeszerződés történetéhez, Lymbus, 15(1), 151-203.
• Erdélyi Történelmi Adatok (ETA) III. (1858). Mikó Imre (Szerk.) Kolozsvár: Ev. Ref. Főtanoda.
• Kemény János Önéletírása és Válogatott Levelei (1959). V. Windisch Éva (Szerk.) Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
• Papp, S. (2008). Fejezetek A 17-18. Századi Oszmán-Magyar-Habsburg Diplomáciai Kapcsolatok Történetéből. Okmánytár Az Erdélyi Fejedelemség és A Magyarországi Rendek Török Kapcsolataihoz, Különös Tekintettel A Török Vazallus Fejedelmek Beiktatására, Szeged: Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány, (Kézirat). örök Deák Történeti Maradványai. Monumenta Hungariae Historica. VIII. (1867). Szilágyi Sándor (Szerk.) Pest: Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága. Szilágyi, S. (1886). Levelek és acták Bethlen Gábor uralkodása történetéhez 1620-1629 közt, Történelmi Tár, 9(1), 1-57.
• Szilágyi, S. (1887). Levelek és okiratok Bethlen Gábor utolsó évei történetéhez, Történelmi Tár, 10(1), 1-52.
• Török-Magyarkori Állam-Okmánytár (TMÁO) I. (1868). Szilády Áron-Szilágyi Sándor (Szerk.) Pest: Magyar
• Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága.
• Török-Magyarkori Állam-Okmánytár (TMÁO) II. (1869). Szilády Áron-Szilágyi Sándor (Szerk.) Pest: Eggenberger Ferdinánd.
• Zarnóczki, Á. (2013). Angol követjelentések Bethlen Gábor első hadjáratáról és a nikolsburgi békekötésről (1619-1622). Kármán Gábor-Kees Teszelszky (Szerk.) Bethlen Gábor és Európa, (129-144), Budapest: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.
• Tetkik Eserler
• Angyal, D. (1899). Bethlen Gábor Életrajza, Budapest: Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai).
• Angyal, D. (1912). Magyarország Története Az Arany Bullától 1795-ig, Budapest: Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat.
• Benda, K. (1955). A Bocskai Szabadságharc, Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó.
• Bethlen Gábor Emlékezete (1980). Makkai László (Szerk.) Budapest: Magyar Helikon.
• Csörge, Cs. ve Töll, L. (2004). Bethlen Gábor. Erdély Aranya és Észak Oroszlánja, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
• Czigány, I. (2004). Reform vagy Kudarc? Kísérletek A Magyarországi Katonaság Beillesztésére A Habsburg Birodalom Haderejébe 1600-1700, Budapest: Balassi Kiadó.
• Demkó, K. (1886). A magyar-cseh confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés 1620-ban, Századok, 20(2), 105-121.
• Gindely, A. ve Acsády, I. (1890). Bethlen Gábor és Udvara. 1580-1629, Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
• Gyalókay, J. (1929). Bethlen Gábor mint hadvezér, Hadtörténelmi Közlemények, 30(1), 288-330. Hammer-Purgstall, J. (1998). Büyük Osmanlı Tarihi, C. 4, İstanbul: Üçdal Neşriyat.
• Hámori, N. Zs. (2020). Francia követ Erdélyben 1625-ben, Levéltári Közlemények, 89(1-2), 67-83. Illik, P. (2013). Az egri oszmán katonák tevékenysége a XVII. században a kártételi listák fényében. J. Újváry Zsuzsanna (Szerk.) Az Oszmán-Magyar Kényszerű Együttélés és Hozadéka, (29-46), Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar.
• Kármán, G. (2014). The diplomacy and information gathering of the principality of Transylvania (1600-1650). Szymon Brzeziński-Áron Zarnóczki (Ed.) A Divided Hungary in Europe: Exchanges, Networks and Representations, 1541-1699. Diplomacy, Information Flow and Cultural Exchange, (69-84), Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing.
• Kiss, G. (2012). Régi Magyar Szavak Magyarázó Adatbázisa Kihalt, Elfeledett és Kiveszőben Lévő Szavak, Szóalakok és Szójelentések Magyarázata, Budapest: Tinta Könyvkiadó.
• Kolodziejczyk, D. (2000). Ottoman-Polish Diplomatic Relations (15th-18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. Ottoman Empire and its Heritage, Boston: Brill.
• Kovács, K. (1980). Bethlen Gábor Állama és Kora, Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke.
• Küpeli, Ö. (2014). Osmanlı-Safevi Münasebetleri (1612-1639), İstanbul: Yeditepe Yayınları.
• Magyar Történelmi Fogalomtár (1989). Bán Péter (Szerk.) Budapest: Gondolat Kiadó.
• Marosi, E. (1971). Megjegyzések az 1664. évi hadjárat és a vasvári béke értékeléséhez, Hadtörténelmi Közlemények, 18(1), 107-128.
• Nagy, J. (1875). Hidvégi Mikó Ferenc életrajza, Keresztény Magvető, 10(1), 1-44.
• Nagy, L. (1960). Adalékok Bethlen Gábor hadseregének dunántúli hadműveleteihez. (1619-1621), Hadtörténelmi Közlemények, 7(2), 71-106.
• Nagy, L. (1985). “Megint Fölszánt Magyar Világ Van...” Társadalom és Hadsereg A XVII. Század Első Felének Habsburg-Ellenes Küzdelmeiben, Budapest: Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó.
• Olchváry, Ö. (1888). Bethlen Gábor hadseregének szervezete s hadviselési módszere, Hadtörténelmi Közlemények, 1(1), 601-616.
• Pálffy, G. (2010). A Magyar Királyság és A Habsburg Monarchia A 16. Században, Budapest: História-Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete.
• Papp, S. (2003). Szabadság vagy járom? A török segítség kérdése a XVII. század végi magyar rendi mozgalmak idején. Studia ad tricentennarium belli principis Francisci Rákóczi pro partia et libertate, Hadtörténelmi Közlemények, 116(2-3), 633-669.
• Papp, S. (2011). Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1621), Századok, 145(4), 915-973.
• Papp, S. (2013). Bethlen Gábor ismeretlen hadjárati terve II. Ferdinánd és a katolikus Európa ellen.
• Kármán Gábor-Kees Teszelszky (Szerk.) Bethlen Gábor és Európa, (103-128), Budapest: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.
• Piri, Z. (1999). Bethlen Gábor fejedelem útja a hágai szövetségbe, Történelmi Szemle, 41(1-2), 157-176.
• Polišenský, J. V. (1947). Gallants to Bohemia, the Slavonic and East European Review, 25(65), 391-404.
• Schmidt, V. (1887). Báthory és Bethlen viszonya a lengyel koronához, Századok, 21(1), 97-120.
• Szabó, J. (2013). Bethlen Gábor, az újjászervező. A kora újkori hadügyi fejlődés Kelet-Közép-Európában: az Erdélyi Fejedelemség példája a XVII. század első felében, Hadtörténelmi Közlemények, 126(4), 963-988.
• Szabó, J. (2014). Bethlen Gábor hadai a harmincéves háborúban, Hadtörténelmi Közlemények, 127(1), 41-76.
• Uzunçarşılı, İ. H. (2011). Osmanlı Tarihi, C. III/II, Ankara: Türk Tarih Kurumu. Várkonyi, Á. (1978). Magyarország Keresztútjain, Budapest: Gondolat Könyvkiadó. Várkonyi, Á. (2013). Gábor Bethlen and his European presence, Hungarian Historical Review, 2(4), 695-732. Wilson, P. H. (2010). Europe’ Tragedy: A New History of the Thirty Years War, London: Penguin Books UK.