17. Yüzyılın Ortasında Osmanlı-Habsburg Muhaberatları: İmparatorluk Ulağı Johann Dietz’in Vefatı ve Doğurduğu Sonuçlar

Year 2019, Volume: 54 Issue: 54, 119 - 140, 21.06.2019

János Szabados

https://doi.org/10.18589/oa.632237

Abstract

Zitvatorok Anlaşması’nın (1606) ardından Habsburg Monarşisi’nin şark diplomasisi İmparatorluk Askeri Konseyi (Hofkriegsrat) tarafından idare edildi. Bu dönemde ulaklar son derece ehemmiyetli vazifeler üstlendiklerinden, Viyana Paktı’yla (1615) güvenliklerinin her iki tarafın resmi ulaklarını da kapsayacak şekilde genişletilmesi emredildi. Bu anlaşmaya rağmen, ulaklar, yolculukları sırasında sayısız olayla başa çıkmak zorunda kaldı.

Johannes Dietz vakası da bu gibi hadiselere bir örnek teşkil etmektedir. Dietz, Konstantinopolis’e bir takım belgeleri teslim etmek için gönderildi. 1651 Kasım ayında Macar haydukları tarafından saldırıya uğradı; kolundan vuruldu ve aldığı yaralar neticesinde öldü. Fakat ölmeden evvel başına gelenleri kağıda döktü. Ayrıca bu çatışmayı teyit eden başka kaynaklar da bulunmaktadır. Örneğin Buda’da gizli yazışmaları yapan kişinin, (mahlası Hans Caspar idi) ulağın vefatıyla ilgili malumatları içeren mektubu bunlardan biridir. Habsburg elçisinin (Simon Reniger) bir Osmanlı ulağı tarafından Dietz vakası hakkında gayri resmi yollardan bilgilendirildiği sırada, olayın Kutsal Roma İmparatorluğu’nun gazetelerinde basılması da enformasyon akışı bağlamında değerlendirildiğinde oldukça ilginçtir.

Suçlayıcı bir takım bilgiler ve Paşa’nın emriyle gerçekleşen akınlar hakkında şikayetler içeren mektupları daha da ileriye göndermek hiçbir suretle Buda vezirinin (Murad Paşa) çıkarlarına hizmet etmiyordu. Sonuç olarak başka bir ulak gerekiyordu. Bu ulak da 18 Ocak 1652 tarihinde Konstantinopolis’e varışından önce, kısa bir süreliğine Paşa tarafından alıkonuldu. Mektupların Konstantinopolis’e ulaşabilmesi için kral naibi (palatin Pál Pálffy), onları Erdel Prensliği üzerinden gönderdi. En nihayet 21 Ocak 1652 tarihinde mektupların Konstantinopolis’e varışıyla bu manevra

başarıya ulaştı.

Sonuç olarak, bu çalışma Habsburg-Osmanlı diplomasisinin karmaşıklığını, zayıf

noktalarını ve özellikle de Budin Paşası’nın rolünü tasvir etmektedir. Bu hadise aynı

zamanda bir ulak kaybetmenin Habsburg ve Osmanlı İmparatorlukları arasındaki

bilgi akışında kayda değer kesintilere yol açtığı gerçeğini de yansıtmaktadır.

Keywords

Habsburg İmparatorluğu, Osmanlı İmparatorluğu, Budin, hudut diplomasisi, ulaklar, casusluk, yolculuklar, bilgi akışı

Habsburg–Ottoman Communication in the Mid-17th Century –The Death of Imperial Courier Johann Dietz. A Case Study

Abstract

References

• Bibliography Archival Sources Europäische Sambstägige Zeitung, Secunda Nr. 51. 1651., [09. 12.–17. 12.], Hamburg http://brema.suub.uni-bremen.de/zeitungen17/periodical/pageview/1030249 (Accessed in May 16, 2015 Ordentliche Wochentliche Postzeitung, 1651. LI. 11. 18.–12. 16., Frankfurt http:// brema.suub.uni-bremen.de/zeitungen17/periodical/pageview/955888 (Accessed in May 16, 2015) Ordinari Dienstags Zeitung prima von No 51 Anno 1651. {01. 12. 1651 – 06. 12. 1651.} [02. 12. 1651. – 16. 12. 1651], Frankfurt http://brema.suub.uni-bremen.de/ zeitungen17/periodical/pageview/925372 (Accessed in May 16, 2015 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL), E 190, (fasc.) 27. Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA), Kriegsarchiv (KA), Protokollbücher des Hofkriegstats (HKR, Prot.), Band (Bd.) 304, 1651 (Reg.); Bd. 303, 1651–1652. Expedit (Exp.) ÖStA, Haus- Hof- und Staatsarchiv (HHStA), Türkei I, Karton (Kt.) 124, 125. Works Ágoston, Gábor: “Birodalom és információ: Konstantinápoly, mint a koraújkori Európa információs központja”, Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére, ed. Gábor Hausner, Budapest: Argumentum 2005, pp. 31–60. Angyal, Dávid: “Az 1615-iki bécsi török békének titkos pontjai”, Emlékkönyv Dr. gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére. Születésének ötvenedik évfordulóján, ed. Imre Lukinich, Budapest: Budapesti Hírlap 1925, pp. 367–382. Artens-Löckmann, Edeltraud: Simon Reningers Residentschaft in Konstantinopel 1649 bis 1665. Beiträge zu den österreichisch-türkischen Beziehungen in der 2. Hälfte des 17. Jahrhunderts, (PhD dissertation) Wien: Universität Wien, 1984. Bagi, Zoltán Péter: “A 16–17. századi határvidéki és diplomáciai kémkedés magyar nyelvű irodalmának áttekintése”, Aetas, XXVII/ 4 (2012), pp. 176–187. Balogh, Sándor: Balassagyarmat története, 896–1962, Balassagyarmat: Balassagyarmat Városának Tanácsa 1977. Behringer, Wolfgang: “Post, Zeitung und Reichsverfassung: Machtkämpfe zu Beginn des Zeitungswesens,” Als die Post noch Zeitung machte, eds. Klaus Beyrer, Martin Dallmeier, Frankfurt am Main: Deutsches Postmuseum 1994, pp. 40–63. Brandl, Gergely – Göncöl, Csaba – Juhász, Krisztina – Marton, Gellért Ernő – Szabados, János, “Válogatott források az 1627. évi szőnyi békekötés történetéhez”, Lymbus: Magyarságtudományi Forrásközlemények, XV (2017), pp. 151–204. Czigány, István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600–1700, Budapest: Balassi Kiadó 2004. Cziráki, Zsuzsanna: “Zur Person und Erwählung des kaiserlichen Residenten in Konstantinopel: Simon Reniger von Renningen (1649–1666),” Wiener Archivforschungen: Festschrift für den ungarischen Archivdelegierten in Wien, István Fazekas, hg. von Zsuzsanna Cziráki, Anna Fundárek, Orsolya Manhercz, Zsuzsanna Peres, Márta Vajnági, Wien: Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien 2014, pp. 157–164. Cziráki, Zsuzsanna: “Habsburg–Oszmán diplomácia a 17. század közepén: Simon Reniger konstantinápolyi Habsburg rezidens kinevezésének tanúságai (1647–1649)”, Századok, CXLIX/ 4 (2015), pp. 835–871. Dumont, Jean (ed.): Corps universel diplomatique du droit des gens; contenant un recueil des traitez d’alliance, de paix, de treve, de neutralité, de commerce, d’echange, de protection, de garantie, de toutes les conventions, transactions, pactes, concordats, autres contratsm qui ont été faits en Europe, depuis le Regne de l’Empereur Charle magne jusques à présent, Tome V, Pertie II, Amsterdam: unknown Publisher 1728. Dumont, Jean (ed.): Corps universel diplomatique du droit des gens; contenant un recueil des traitez d’alliance, de paix, de treve, de neutralité, de commerce, d’echange, de protection, de garantie, de toutes les conventions, transactions, pactes, concordats, autres contratsm qui ont été faits en Europe, depuis le Regne de l’Empereur Charle magne jusques à présent, Tome VI, Pertie I, Amsterdam: unknown Publisher 1728. Eickhoff, Eckehard: Venedig, Wien und die Osmanen: Umbruch in Südosteuropa 1645–1700, München: Klett-Cotta 1973². Fundarek (Fundárková), Anna: “Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén: Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646–1653)”, Századok CXLII/ 4 (2008), pp. 943–966. Fundarek (Fundárková), Anna: Ein ungarischer Aristokrat am Wiener Hof des 17. Jahrhunderts: Die Briefe von Paul Pálffy an Maximilian von Trauttmansdorff (1647-1650), Wien: Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien 2009. Gévay, Anton (ed.): Az 1625-diki május 26-dikán költ gyarmati békekötés czikkelyei, deákúl, magyarúl és törökűl, Wien: unknown Publisher 1837 Gévay, Anton (ed.): Az 1627-dik évi september 13-dikán költ szőnyi békekötés czikkelyei, deákúl, magyarúl és törökűl, Wien: unknown Publisher 1837. Gévay, Antal (ed.): A budai pasák, Bécs: unknown publisher 1841. Hamilton, Alastair: “Michel d’Asquier: Imperial Interpreter and Bibliophile”, Journal of the Warburg and Courtauld Institutes, LXXII (2009), pp. 237–241. Hammer-Purgstall, Joseph von: Geschichte des Osmanischen Reiches. Großentheils von bisher unbenüzten Handschriften und Archiven. Bd. 5. Vom Regierungsantritte Murad des Vierten bis zur Ernennung Mohammed Köprili’s zum Grosswesir (1623–1656), Pest: Hartleben 1829. Hering, Gunnar: “Panagiutis Nikusios als Dragoman der kaiserlichen Gesandtschaft in Konstantinopel”, Jahrbuch der österreichischen Byzantinistik, XLIV (1994), pp. 143–178. Hiller, István: “A tolmácsper”, Történelmi Szemle, XXXIII/3–4 (1991), pp. 203–214. Hiller, István: Palatin Nikolaus Esterházy: Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie (1625–1645), Wien – Köln – Weimar: Böhlau 1992. Hiller, István: “A “Titkos Levelezők” intézménye”, R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére, eds. Péter Tusor, Zoltán Rihmer, Gábor Thoroczkay, Budapest: ELTE Bölcsészettudományi Kar 1998, pp. 204–216. Hiller, István: “Pax Optima Rerum”, Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban, eds. Nóra G. Etényi, Ildikó Horn, Budapest: L’Harmattan 2008, pp. 49–60. Höbelt, Lothar: Ferdinand III. (1608-1657): Friedenskaiser wider Willen, Graz: Ares Verlag 2008. Höbelt, Lothar: “Friedliche Koexistenz – unfriedliche Grenze: der Hintergrund der Schlacht von Vezekény 1652”, Burgenländische Heimatblätter, LXXIII/1 (2012), pp. 1–34. Illik, Péter: Török dúlás a Dunántúlon: török kártételek a nyugat-dunántúli hódoltsági peremvidéken a 17. század első felében, Szigetmonostor: WZ könyvek 2010. Illik, Péter: Minden nap háború: a Magyar Királyságbeli török kártételek anatómiája, 1627– 1642, Budapest: L’Harmattan 2013. Jászay, Pál: “A’ gyarmati béke”, Tudománytár, II/1 (1837), pp. 39–75. Jászay, Pál: “A’ szőnyi beke, 1627”, Tudománytár, IV/2 (1838), pp. 167- 274. Kármán, Gábor: Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után, Budapest: L’Harmattan 2011. Kerekes, Dóra: “A császári tolmácsok a magyarországi visszafoglaló háborúk idején”, Századok, CXXXVIII/5 (2004), pp. 1189–1228. Kerekes, Dóra: “Kémek Konstantinápolyban: a Habsburg információszerzés szervezete és működése a magyarországi visszafoglaló háborúk idején (1683–1699)”, Századok, CXLI/ 5 (2007), pp. 1217–1269. Kerekes, Dóra: Diplomaták és kémek Konstantinápolyban, Budapest: L’Harmattan 2010. Kerekes, Dóra: “Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16-17. századi “Titkos Levelezői Hálózata”?”, Kémek, ügynökök, besúgók. Az ókortól Mata Hariig, ed. Csaba Katona, Szombathely: Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára 2014, pp. 97–138. Kovács, Ágnes: “Habsburg–oszmán diplomácia a harminc éves háború utolsó éveiben. Alexander Greiffenklau von Vollrats rezidensi tevékenysége”, Paletta. II. kora újkortörténeti tudományos diákkonferencia. Tanulmánykötet, eds. Dalma Bódai, Bence Vida, Budapest: ELTE BTK Közép- és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék 2015, pp. 93–111. Kovács, Ágnes: “Der Einfluss kaiserlicher Diplomatie auf die osmanische politische Enscheidungsfindung: Zusammenhänge dem Feldzug von Georg Rákóczi I. von 1644–1645 betreffend”, Fejezetek Erdély történetéből, ed. Áron Tőtös, Nagyvárad: Erdélyi Múzeum-Egyesület 2018, pp. 279–290. Köhbach, Markus: “Die diplomatischen Beziehungen zwischen Österreich und dem Osmanischen Reich: Vom Frieden von Zsitva Torok bis zum 1. Weltkrieg”, The Journal of Ottoman Studies, IV (1984), pp. 237–260. Kurz, Marlene, Martin Scheutz, Karl Vocelka, Thomas Winkelbauer (eds.): Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie: Akten des internationalen Kongresses zum 150-jährigen Bestehen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Wien, 22–25. September 2004, Wien – München: Oldenbourg 2005. Majláth, Béla: Az 1642-ik évi szőnyi békekötés története, Budapest: MTA 1885. Meienberger, Peter: Johann Rudolf Schmid zum Schwarzenhorn als kaiserlicher Resident in Konstantinopel in den Jahren 1629-1643: Ein Beitrag zur Geschichte der diplomatischen Beziehungen zwischen Österreich und der Türkei in der ersten Hälfte des 17. Jahrhunderts, Bern – Frankfurt am Main: Herbert Lang – Peter Lang 1973. Mentz, Georg: Johann Philipp Schönborn: Kurfürst von Mainz, Bischof von Würzburg und Worms, 1605–1673, Erster Teil, Jena: Gustav Fischer Verlag 1896. Pálffy, Géza: “Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16–17. században”, Történelmi Szemle, XXXIX/2 (1997), pp. 257–288. Pálffy, Géza: “Hírszerzés és hírközlés a törökkori Magyarországon”, Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben, eds. Tivadar Petercsák, Mátyás Berecz, Eger: Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Dobó István Vármúzeum 1999, pp. 33–63. Papp, Sándor: “II. Rákóczi György és a Porta”, Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora, eds. Gábor Kármán, András Péter Szabó, Budapest: L’Harmattan 2009, pp. 99–170. Papp, Sándor: “Egy Habsburg-követ, Simon Reniger oszmán kapcsolathálózata”, Aetas, XXXI/3 (2016), pp. 40–53. Péter, Katalin: A magyar romlásnak századában, Budapest: Gondolat 1975. Petritsch, Ernst D.: “Zeremoniell bei Empfängen habsburgischer Gesandschaften in Konstantinopel”, Diplomatisches Zeremoniell in Europa und im Mittleren Osten in der Frühen Neuzeit, eds. Ralph Knauz, Giorgio Rota, Jan Paul Niderkorn, Wien: Österreichische Akademie der Wissenschaften 2009, pp. 301–322. Salamon, Ferenc: Két magyar diplomata a tizenhetedik századból, Pest: Ráth Mór 1867. Henry Frederick: The Imperial Privy Council in the Seventeenth Century, Cambridge: Harvard University Press 1943. Setton, Kenneth M.: Venice, Austria and the Turks in the Seventeenth Century, Philadelphia: The American Philosophical Society 1991. Spannenberger, Norbert, Arno Strohmeyer (eds.): Frieden und Konfliktmanagement in interkulturellen Räumen, Stuttgart: Franz Steiner 2013. Spuler, Bertold: “Die Europäische Diplomatie in Konstantinopel bis zum Frieden von Belgrad (1739). Teil 3: Listen der in Konstantinopel anwesenden Gesandten bis in die Mitte des 18. Jhdts.”, Jahrbücher für Kultur und Geschichte der Slaven, Neue Folge, XI/3–4 (1935), pp. 313–342. Szabados, János: “Habsburg–oszmán kommunikáció a 17. század derekán: Johann Dietz császári futár halálának körülményei és következményei”, Szóra bírni az újkort. A III. KoraújkorÁSZ doktorandusz konferencia tanulmányai, eds. Fanni Hende, Katalin Pataki, Tibor Bodnár-Király, Budapest: DOSZ–ELTE TDI 2016, pp. 192–216. Szabados, János: “‘…Inquisition wider Emericum Balassa in puncto des erschossenen Diezens…’ (Vizsgálat Balassa Imre ellen a lelőtt Dietz ügyében)”, Hadtörténelmi Közlemények, CXXIX/2 (2016), pp. 559–581. Szabados, János: “Erdélyi vonatkozású levélmásolatok egy budai Habsburg kém (Hans Caspar) tevékenysége nyomán”, Fons, XXIII/2 (2016), pp. 261–283. Szabados, János: “A 17. századi Habsburg-hírszerzés ‘gyöngyszeme’ – Hans Caspar budai titkos levelező (1646–1659) munkássága. Vázlat egy nagyobb összefoglaláshoz”, Aetas, XXXI/3 (2016), pp. 77–92. Szabó, János B., Balázs Sudár: “‘Independens fejedelem az Portán kívül’ II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész)”, Századok, CXLVII/4 (2013), pp. 931–999. Szabó, Péter: “II. Rákóczi György ‘discursusa az magyarországi dolgok felől’ (1653. december 30.)”, Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora, eds. Gábor Kármán, András Péter Szabó, Budapest: L’Harmattan 2009, pp. 271–300. Szakály, Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban, Budapest: Akadémiai Kiadó 1981. Sz. Simon, Éva: A Hódoltságon kívüli “hódoltság”: Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet 2014. Sz. Simon, Éva: “Flight or Submission: Changing Identities in the Ottoman–Hungarian Borderlands. The County of Zala in the 1570s”, Osmanischer Orient und Ostmitteleuropa: Perzeptionen und Interaktionen in den Grenzzonen zwischen dem 16. und 18. Jahrhundert, eds. Robert Born, Andreas Puth, Stuttgart: Franz Steiner Verlag 2014, pp. 33–46. Szilágyi, Sándor: Erdély és az északkeleti háború I. Levelek és okiratok. Transylvania et bellum boreo-orientale. Acta et documenta, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia 1890. Tóth, Hajnalka: “Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről”, Századok, CLII/2 (2018), pp. 247–284. Theatrum Europeaum, Band 7 (1651–1657), Frankfurt am Main: Johann Görlin, 1685 [1663]. Treaties etc. between Turkey and Foreign Powers. 1535–1855. Completed by the librarian and keeper of the papers, London: Foreign Office 1855. Veltzé, Alois (ed.): Die Hauptrelation des kaiserlichen Residenten in Constantinopel Simon Reniger von Reningen, 1649–1666, Wien: Mitteilungen des kaiserlichen und königlichen Kriegsarchivs 1900. Wagner, Georg: “Österreich und die Osmanen im Dreißigjährigen Krieg: Hermann Graf Czernins Großbotschaft nach Konstantinopel 1644/45”, Mitteilungen des Oberösterreichischen Landesarchivs. Beiträge zur neueren Geschichte. Festschrift für Hans Sturmberger zum 70. Geburtstag, XIV (1984), pp. 325–392.