Karlofça Antlaşması’na Doğru Macaristan’ın Siyasi ve Sosyal Vaziyeti İzinde İki Osmanlı Vesikası

Yıl 2015, Sayı: 30, 151 - 166, 01.06.2015

Hüseyin Şevket Çağatay Çapraz

Öz

XVII. yüzyıl, Osmanlı İmparatorluğu’nun batıya yönelik perspektifinde ciddi değişimlere sahne olmuştur. Bilhassa tarihi Macar topraklarının tanıklık ettiği bu süreçte dönemin siyasi yapısı yeniden belirlenmiştir. Dahası siyasi ve kültürel beklentileri açısından özsel farklılıklar barındıran doğu ve batı medeniyeti arasındaki politik dengenin ne denli kırılgan olduğu açıkça görülmüştür. Arşivlerinin sunduğu yeni veriler söz konusu bu değişimlere daha titiz bir şekilde eğilmeyi mümkün kılmaktadır. Özellikle kaynaklar arası sentezin mümkün mertebe sağlanması ile döneme ilişkin güç dengeleri ve yerel hâkimiyetlerin imparatorluk politikalarındaki belirleyici yönü daha iyi fark edilebilmekte; Erdel Hükümdarlığı ve Erdel toplumunun Osmanlı dış politikasında haiz olduğu önem ayrıca anlaşılmaktadır. Nuruosmaniye Yazma Eser Kütüphanesi’nde muhafaza edilen ve 1687 senesine tarihlenen iki Osmanlı vesikası çalışmaya temel oluşturmakta, böylelikle Bâb-ı Âli’nin 1683 Viyana bozgunundan sonra maruz kaldığı askeri gerileme süreci içinde Erdel politikası takip edilebilmektedir. Bu çerçevede incelemede XVII. yüzyılın sonu itibariyle Erdel Hükümdarlığı’nın Hıristiyan dünyadaki konumu ve Erdel toplumunun beklentileri ile değişen askeri ve siyasi şartlar neticesinde Osmanlı İmparatorluğu’nun bölge politikası yansıtılmaya çalışılmıştır. İlaveten, bilimsel karşılaştırmanın sağlanarak objektif sonuçlara ulaşılması maksadıyla doğu ve batı arşiv belgelerine yer verilmesi ihmal edilmemeye çalışılmıştır

Anahtar Kelimeler

Imre Thököly, Mihály Apafi, Erdel Toplumu, Karlofça, Osmanlılar, Kutsal İttifak

Two Ottoman Documents in the Wake of Political and Social Situation of Hungary towards the Treaty of Karlowitz

Öz

XVII. century witnesses serious transformations in the western-oriented perspective of the Ottoman Empire. In this process which especially was testified in historical Hungarian territories, political structure of the era was redefined. Moreover it was clearly seen how balance was fragile between the eastern and western civilizations which contained fundamental differences in terms of political and cultural expectations. Recent information offered by archives makes it possible to survey the mentioned transformations more meticulously. Particularly by ensuring synthesis as much as possible between the sources, power balances for the period and decisive features of local governments in imperial policies can be figured out in a better way. In addition, the importance of Principality of Transylvania and Transylvanian society in Ottoman foreign policy can be easily understood. Two ottoman records provide a basis to this study, which are preserved in Nuruosmaniye Manuscript Library [Nuruosmaniye Yazma Eser Kütüphanesi] and pertain to 1687. Thus, in the process of military decline after the defeat of Vienna in 1683, the Sublime Porte’s Transylvania policy can be monitored. In this context, in the study, the regional policy of the Ottoman Empire as a result of the changing military and political conditions coming after the position of Principality of Transylvania in the Christian world by the end of the XVII. century and the expectations of Transylvanian society, was reflected. Moreover, we tried not to neglect archive documents of the East and West in order to achieve objective results, by means of providing scientific comparison

Anahtar Kelimeler

Imre Thököly, Michael Apafi, Transylvanian community, Karlowitz Ottomans, Holy League

Kaynakça

• Nâme-i Hümâyûn Defteri, Nr. 5 (1092H./1682M.).
• Niedersächsische Nationalbibliothek, Göttingen No: 4, Cod. MS. Turcica, 30.
• Nuruosmaniye Yazma Eser Kütüphanesi, İstanbul Nr. 4311 (1099H./1687M.).
• Prímási és Főkáptalani Levéltár, Esztergom Archivum Ecclesiasticum Vetus Sub Primate Georgio Szelepcsényi (1666-1685), X/217, 19. Csomó/No: 14.
• Public Record Office, London State Papers, 106/13, file: 79.
• Topkapı Sarayı Müzesi Kütüphanesi, İstanbul
• Vekâʿi-i Beç, Revan Kısmı, Nr. 1310 (1094H./1683M.).
• Defterdar Sarı Mehmed Paşa, (1995), Zübde-i Vekayiât, Tahlil ve Metin, (1066-1116/1656- 1704), (Hazırlayan: Abdülkadir Özcan), Ankara: Türk Tarih Kurumu.
• Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Monumenta Comitialia Regni Transylvaniae 1556-1576, (1876), (Szerk. Szilágyi Sándor), K. XVIII, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó.
• ISTVÁNFFY, Miklós, (2009), Magyarok Dolgairól Írt Históriája Tállyai Pál XVII. Századi Fordításában, Budapest: Balassi Kiadó.
• IVÁNY, István, (1886), “Tököly-féle Oklevelek”, Történelmi Tár, 9. Évfolyam, Budapest: Magyar Történelmi Társulat Közvetítése Mellet, A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bízottsága: 127-136.
• KEREKES, Dóra, (2007), Pierre De Girardin Francia Követ Feljegyzései Az Oszmán Birodalomról / Mémoires Sur L’empire Ottoman Par Pierre De Girardin
• Ambassadeur Français À Constantinople (1685–1689), Paris-Budapest-Szeged: Institut Hongrois-Bibliothèque Nationale Széchényi.
• NAGY, Lajos, (1987), “1686-1687 Évi Hadjárat (A Dél-Magyarországi Hadjárat 1686
• Őszén-Az 1687. Évi Nagyharsányi Hadjárat-A Nagyharsányi Csata)”, BudátólBelgrádig Válogatott Dokumentumrészletek Az 1686-1688. Évi Törökellenes Hadjáratok Történetéhez, (Szerk. Szita László), Pécs: 13-52.
• Silâhdâr Fındıklılı Mehmed Ağa, (1928), Silâhdâr Tarihi, (Neşreden: Ahmed Refik), C. II, İstanbul: Devlet Matbaası.
• SZERÉMI, György, (1979), Magyarország Romlásáról, Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
• ANGYAL, Dávid, (1888-1889), Késmárki Thököly Imre (1657-1705), Második Rész, Budapest: Méhner Vilmos.
• ÁCS, Zoltán, (1986), Nemzetiségek A Történelmi Magyarországon, Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
• BAKÁCS, István, (1963), “Török Hódoltság Korának Népessége”, Magyarország Történeti Demográfiája, (Szerk. Kovacsics József), Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 115-142.
• BALLABÁS, Dániel, (2013), “A Magyar Nemesség Társadalmi Tagolódása (16-20.
• Század)”, Genealógia 2, (Szerk. Kollega Tarsoly Isván), Budapest: Tarsoly Kiadó, 7- 57.
• BÁRDOSSY, László, (1943), Magyar Politika A Mohácsi Vész Után, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
• BIRÓ, Vencel, (1917), Az Erdélyi Fejedelmi Hatalom Fejlődése (1542-1690), Kolozsvár: Stief Jenő és Társa.
• BÓNIS, György, (1944), Hagyomány és Haladás Az Erdélyi Jog Fejlődésében, Kolozsvár: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület.
• BUBICS, Zsigmond-MERÉNYI, Lajos, (1895), Herczeg Esterházy Pál Nádor, 1635-1713, Budapest: A Magyar Történelmi Társulat.
• ÇAPRAZ, Hüseyin Şevket Çağatay, (2011), “XVII. Yüzyıl Macar Millet Anlayışının İdeolojik İçeriği Açısından Bir Örnek: Kuruz Hareketi ve Askeri Potansiyeli”, Karadeniz Araştırmaları Merkezi, VII, 28: 67-84.
• ENDES, Miklós, (1935), Erdély Három Nemzete és Régi Vallása Autonómiájának Története, Budapest: Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet.
• GEBEI, Sándor, (1999), “A Karlócai Béke Kelet-Európai Összefüggései”, Történelmi Szemle, I-II, 41: 1-30.
• HAMMER-PURGSTALL, Joseph, (1830), Geschichte des Osmanischen Reiches, Grossentheils aus bisher unbenützten Handschriften und Archiven, Sechster Band, Pest: C.A. Hartleben Verlage.
• HERCZEGH, Géza, (2003), Európa Közepén és Európa Peremén, Hága, Hollandia: Mikes International.
• KÁROLYI, Árpád, (1886), Buda és Pest Visszavivása 1686-ban, Budapest: Budapest Fővárosa Megbízásából.
• MANÓ, Dávid, (1906), Thököly Viszonya a Portához, Kolozsvár: Gombos Ferencz Könyvnyomda.
• MIHÁLY, Sebestyén, (1994), Erdelyi Fejedelmek, Marosvásárhely: Mentor Kiadó.
• NAGY, László, (1986), A Török Világ Végnapjai Magyarországon, Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó.
• OBORNI, Teréz, (2014), “Rendi Nemzetek, Nemzetiségek Együttélése a Kora Újkori KárpátMedencében”, A Közös Haza Konfliktusai, A Kárpát-medence Népei és Kelet-középeurópai Kapcsolataik, (Szerk. Ujváry Gábor), Székesfehérvár: Kodalányi János Főiskola, 7-30.
• PÁLFFY, Géza, (2011), “Végvári Katonaság”, Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és Kora Új Kora Újkor, (Főszerk. Köszeghy Péter) XII. K., Budapest: Balássi Kiadó, 379-380.
• PERJÉS, Géza, (2002), Zrínyi Miklós és Kora, Budapest: Osiris Kiadó.
• POLGÁR, Balázs, (2014), “Csatatérkutatás A Harsány-Hegynél, Az 1687. Évi HarsányHegyi Csata” Hadtörténelmi Közlemények, I, 127: 103-132.
• R., VÁRKONYI, Ágnes, (1978), “Török Világ és Magyar Külpolitika”, Magyarország Keresztútjain, (Lektor: Köpeczi Béla), Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 175-230.
• REDHOUSE, James W., (1890), A Turkish and English Lexicon, Constantinople: A. H. Boyajian.
• SERES, István, (2006), Thököly Imre és Törökország / İmre Thököly ve Türkiye, Budapest: Akadémiai Kiadó.
• SZABÓ, István, (1941), A Magyarság Életrajza, Budapest: Akadémiai Kiadó.
• SZABÓ, Péter, (2000), Az Erdéyi Fejedelemség, Budapest: Vince Kiadó.
• TAGÁNYI, Károly, (1900), “Megyei Önkormányzatunk Keletkezése”, Értekezések A Történelmi Tudományok Köréből, (Szerk. Pauer Imre), K. XVIII, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 396-413.
• TAVASZY, Sándor, (1943), A Két Apafi Fejedelem, Kolozsvár: Az Erdélyi MúzeumEgyesület.
• TRÓCSÁNYI, Zsolt, (1972), Teleki Mihály. Erdély és A Kuruc Mozgalom 1690-ig, Budapest: Akadémiai Kiadó.
• WÓJCIK, Zbigniev, (1996), “Dylematy polityki Sobieskiego”, Księga Poświęcona Pamięci Króla Jana Sobieskiego, (Szerk. Erdélyi Szabólcs), Esztergom: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára-Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, 83-90.
• YILMAZ, Mehtap, (2006), Vekayʿi-i Beç, (Transkripsiyon ve Değerlendirme) Yüksek lisans tezi, İstanbul: Marmara Üniversitesi Türkiyat Araştırmaları Enstitüsü Müdürlüğü.
• ZINKEISEN, Johann Wilhelm, (1857), Geschichte des Osmanischen Reiches in Europa, Gotha: Fünfter Theil.