Macar Tarihinde Kumanlar

Yıl 2021, Sayı: 10, 138 - 173, 17.12.2021

Gökhan Dilbaş

Öz

Moğolların Avrupa yönüne doğru ilerlemeleri sonucunda onlara boyun eğmek istemeyen Kumanların bazı boyları, Moğolların önlerinden çekilerek XIII. yüzyılda kitleler halinde Macar Krallığı topraklarına gelir. Karpatlar Havzası’nı nihai yurtları olarak kabul eden bu Kumanlar, zaman içinde Macar kültürüne ve toplum yapısına uyum sağlayarak Macar tarihi içindeki yerlerini alırlar.
Kumanlar; Macar Krallığı’nda askeri faaliyetleri ile öne çıkarken aynı zamanda Orta Çağ Macar tarihinin şekillenmesinde de önemli rol oynarlar. Avrupa halklarının yüzyıllar boyunca çekindiği göçebe bozkır halklarının en cengâverlerinden birisi olan Kumanların Macar Ovası’na gelip yerleşmesi, kısa zamanda Macar krallarının en güvendiği askerleri ve varlıklarından destek aldığı tebaaları haline gelmeleri Macar tarihinde yeni bir dönemi başlatacaktır.
Kuman-Macar ilişkilerinin başlangıçtan Kumanların Macar toplumuna özümlenme sürecine kadar ele alındığı bu çalışma, Orta Çağ Macar tarihinin bir dönemine ışık tutarken Kumanların Doğu Avrupa tarihindeki yerlerinin değerlendirilmesine de katkı sağlayacaktır.

Anahtar Kelimeler

Kumanlar, Macar Krallığı, Kötöny, IV. Béla, IV. (Kuman) László.

Kaynakça

• B., Sz. J. (2016). Magrebiták, úzok-kunok, berendek és besenyők. Egy XII. századi keleti betelepülés nyomában, Hadtörténelmi közlemények, 129. évf., 1. sz., 148-159.
• Bánkiné, M. E. (2001). Jászok és kunok a magyar történelemben, Honismeret, 29. évf., 3. sz., 12-16.
• Berta, Á. (1998). “Macaristan’daki Kumanların Erken Tarihi”, (çev. Emine Yılmaz), BİR Türk Dünyası İncelemeleri 9-10. Prof. Dr. Kemal Eraslan Armağanı, İstanbul. (http://yunus.hacettepe.edu.tr/~eminey/ceviriler/yilmazcev4.pdf) (08.06.2020).
• Çoban, E. (Ekim 2014). Orta Çağ’da Kumanlar ve Macarlar, Nobel, 1. Basım, Ankara.
• Dilbaş, G. (2008). Macar Gesta Yazarı Anonymus ve Gesta Hungarorum’da Kumanlar Meselesi, Tarih Öğrencileri Kongresi, Ortadoğu Teknik Üniversitesi, Ankara.
• Dilbaş, G. (2014). Macar Krallığı’nı ve Moğol İmparatorluğu’nu Karşı Karşıya Getiren Savaş: Muhi Muharebesi (11 Nisan 1241), VIII. Milletlerarası Türkoloji Kongresi. 30 Eylül-04 Ekim 2013, Bildiri Kitabı IV, İstanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi, İstanbul, 429-446.
• Gökbel, A. (2002). Kimek-Kıpçak/Kumanlar maddesi, Türkler, Cilt 2-İlkçağ, Yayın Kurulu Başkanı: Prof. Dr. Yusuf Halaçoğlu, Yayın Danışmanı: Prof. Dr. Halil İnalcık, Editörler: Hasan Celal Güzel, Prof. Dr. Kemal Çiçek, Prof. Dr. Salim Koca, Yeni Türkiye Yayınları, Ankara.
• Hatházi, G. (2017). Kunok a Dunántúlon. A mezőföldi kunok eredete és beköltozése, Rubicon, 28. évf., 6. sz., 22-25. Karacs, Zs. (2016). Magyarrá vált keleti rokon népünk: a kunok: Mandzsúriától a Kárpátokig, Honismeret, 44. évf., 6. sz., 62-65.
• Kása, Cs. (1989). A kunok megkeresztelkedése és a milkói püspökség megszervezése, Jászkunság, 34. évf., 4. sz., 63-69.
• Kincses-Nagy, É. (Yaz 2013). Yok Olan Bir Halk ve Yok Olan Bir Dil. Macaristan’daki Kumanlar ve Kumanca, Tehlikedeki Diller Dergisi, 157-170.
• Kononov, A. N. (2000). Kıpçak, Kuman, Kumuk Kavim Adlarının Etimolojisi Üzerine, (çev. Mustafa Uğurlu), Türk Dünyası Dil ve Edebiyat Dergisi, Sayı 10, 518-526.
• Korkmaz, A. (2019). Kuman-Kıpçaklar: Orta Çağ Doğu Avrupası’nın Güçlü Cengâverleri, Ötüken, İstanbul.
• Kovács, Sz. (tavasz-nyár 2005a) A Kunok és Kelet-, Délkelet-Európa a 11-12. században, Világtörténet, 40-49.
• Kovács, Sz. (2005b). Borc, a kunok negyedik fejedelme, Acta Universitatis Szegediensis: Acta historica, 121, 55-66.
• Kovács, Sz. (tavasz 2011a). А kelet és észak közötti etrívi pusztából jöttek elő. A kunok megjelenése Európában a Poveszty vremennih let tükrében, Keletkutatás, 85-95.
• Kovács, Sz. (2011b). A kunok házassági kapcsolatai a szomszédos uralkodóhazakkal, Acta Universitatis Szegediensis: Acta historica, 84-100.
• Kovács, Sz. (2012). A kunok története a mongol hódításig, Szegedi Tudományegyetem Történettudományi Doktori İskola Medievisztika Program, Témavezetők: Dr. Ivanics Mária. Dr. Zimonyi István, Szeged.
• Kovács, Sz. – Zimonyi I., Hatházi G. – Pálóczi H. A., Lyublyanovics K., Marcsik A. (2016). Török nyelvű népek a középkori Magyar Királyságban, SZTE Altajisztikai Tanszék. MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport, Szeged.
• Kurat, A. N. (1992). IV-XVIII. Yüzyıllarda Karadeniz Kuzeyindeki Türk Kavimleri ve Devletleri, 2. Baskı, Murat Kitabevi Yayınları, Ankara.
• Lyublyanovics, K. (2015). The Socio-Economic İntegration Of Cumans İn Medieval Hungary. An Archaeozoological Approach, Doctoral Dissertation, Supervisor: Alice M. Choyke, Central European University, Budapest.
• Miskolczi, Gy. (1918). A kúnok ethnikumához, Történeti Szemle, szerkesztő: Angyal Dávid, A Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
• Şahin, Çandarlı A. (Ocak 2017). Bir İstila Bir Dönüşüm: Moğol İstilasının Kuman/Kıpçaklara Etkisi, Avrasya Uluslararası Araştırmalar Dergisi, Cilt: 5 Sayı: 10, 181-190.
• Pálóczi, H. A. (1974). “A kunok megtelepedése Magyarországon”, Archaelogiai Értesítő, Vol. 101, 101. kötet, 1. szám, Budapest, 244-259.
• Pálóczi, H. A. (1989). Pechenegs, Cumans, Iasians. Steppe Peoples In Medieval Hungary, (translated by Timothy Wilkinson), Corvina. (https://issuu.com/lalemis/docs/pechenegs-cumans-iasians-steppe-peo) (19.07.2020)
• Pálóczi, H. A. (1996). Nomád Népek A Kelet-Európai Steppén És Középkori Magyarországon içinde Zúduló sasok. Új honfoglalók – besenyők, kunok, jászok – a középkori Alföldön és a Mezőföldön, sorozatszerkesztő: Havassy Péter, JAVIPA nyomda, Gyula.
• Pálóczi, H. A. (2014). A kunok régészeti kutatásának néprajzi-művelődéstörténeti tanulságai, Ethnographia, 125. évfolyam, 1. szám, 79-114.
• Pálóczi, H. A. (2017). A kunok integrációja. Meddig élt tovább a hagyományos sztyeppei kultúra Magyarországon?, Rubicon, 28. évf., 6. sz., 12-21.
• Petrovics, I. (1988). Új források a kunok keresztény hitre térítéséről?, Acta Universitatis Szegediensis: Acta historica, 86, 3-7.
• Rasovskiy, D. A. (2004). “Kumanlar. “Kuman Topraklarının” Sınırları, (çev. Mualla Uydu Yücel), Tarih Dergisi, Sayı 40, 159-186.
• Rásonyi, L. (1993). Tarihte Türklük, Türk Kültürünü Araştırma Enstitüsü Yayınları: 126, Seri: III-Sayı: A.34, Üçüncü baskı, Ankara.
• Roux, J.-P. (Nisan 2008). Türklerin Tarihi. Pasifik’ten Akdeniz’e 2000 Yıl, Kabalcı, Beşinci Baskı, İstanbul.
• Szmutkó, S. (2016). A Volga és az Al-Duna között élő nomád kun törzsszövetség története, eredete és kapcsolatai 1055-től a mongol hódításig, Aetas, 31. évf., 3. sz., 176-180.
• Selmeczi, L. (1988). A kunok nomadizmusának kérdéséhez, A Herman Ottó Múzeum évkönyve, 25-26. évf., 177-188.
• Steukr, J. (1886). A kúnok nyelvéről és nemzetiségéről, Egyetemes philológiai közlöny, 10. évf., 1. füz., 77-81. Tatai, M. M. (1937). A Jászok és Kúnok Története, Árpád Nyomda, Szeged.
• Uzelac, A. (Haziran 2019). Konstantinopolis Latin İmparatorluğu’ndaki Kumanlar, (çev. Ebru Emine Oğuz), Oğuz-Türkmen Araştırmaları Dergisi (OTAD), III, 1, 268-290.
• Vardan, N. (2018). Macaristan’daki Kumanların Kültürel Hayatı, T.C. İstanbul Üniversitesi Sosyal Bilimler Enstitüsü Tarih Anabilim Dalı Genel Türk Tarihi Doktora Tezi, Tez Danışmanı: Dr. Öğretim Üyesi Ali Ahmetbeyoğlu, İstanbul.
• Vásáry, I. (2007). Eski İç Asya’nın Tarihi, (çev. İsmail Doğan), Ötüken, İstanbul.
• Vásáry, I. (2015). Kumanlar ve Tatarlar. Osmanlı Öncesi Balkanlar’da Doğulu Askerler (1185-1365), (çev. Ali Cevat Akkoyunlu), Yapı Kredi Yayınları, 3. Baskı, İstanbul.
• Vásáry, I. (2017). Egy Eurázsiai Török Törzsszövetség. A Kun-Kipcsakok, Rubicon, 2, 6-11.
• Yalvar, C. (Ocak 2018). Deşt-i Kıpçak’ta Moğol Hâkimiyeti ve Kuman-Kıpçaklar, Yeditepe Üniversitesi Tarih Bölümü Araştırma Dergisi, Cilt 2, Sayı 1, 3-29.
• Zimonyi, István, Kıpchaks And The Mongoi Campaigns Against Eastern Europe (http://edq.kz/2019/01/26/kipchaks-and-the-mongoi-campaigns-against-eastern-europe-2/) (14.06.2020)
• https://ahmettasagil.files.wordpress.com/2010/10/kuman-kipcaklar.pdf (30.04.2020)
• http://www.egalizer.hu/irodalom/kepeskronika.htm (09.05.2020)
• http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=194_215_Rogerius (18.05.2020)