THE COURSE OF THE MOHÁCS NARRATION IN THE 20TH CENTURY AS REPRESENTED IN HUNGARIAN HIGH SCHOOL HISTORY TEXTBOOKS

Yıl 2022, , 942 - 976, 20.12.2022

Lilla Varga , Elçin Macar

https://doi.org/10.33171/dtcfjournal.2022.62.2.4

Öz

It would not, by any means, be pretentious to say that the Battle of Mohács taking place on 29th August, 1526 and resulting in the defeat of the Hungarians against the Ottoman Empire is one of those outstanding instances of Hungarian national history that have caused some heated debates in the scientific sphere and have also stirred up public opinion. This distinguished attention not only have prevented the battle from morphing into mere statistical data and “becoming history” but have also caused the Mohács discourse to alter in accordance with political interests. In doing so, it has come to reflect – in an acute manner – the political, social and ideological hints of the era of its narration. The changes the Mohács discourse has experienced from one period to another have left imprints on history textbooks as well. This is due to the fact that textbooks have been used as a means of opinion-shaping by the political authorities. Thus with the shift of the political power, the content and ideological background of textbooks have gone through changes. In the present paper the adjustments of the Mohács discourse have been studied in the frame of a text analysis of high school history textbooks having been used in the era of the Dual Monarchy (1867–1918), the Horthy period (1920–1944) and the socialist era (1945–1989). By analyzing the three main periods that have marked the 20th century, some light could also be shed on the elements that make up today’s Hungarian collective memory.

Anahtar Kelimeler

Battle of Mohács, Hungarian historiography, Text analysis, Textbooks, Twentieth century

MACAR LİSE TARİH DERS KİTAPLARINDA MOHAÇ ANLATIMININ 20. YÜZYILDAKİ SEYRİ

Öz

29 Ağustos 1526 tarihinde gerçekleşen ve Macarların Osmanlı İmparatorluğu karşısında yenilgisiyle sona eren Mohaç Meydan Muharebesi, Macar millî tarihinin üzerinde en çok mürekkep dökülen, bilim camiası kadar toplumsal kamuoyunu da hararetli fikir alışverişlerine teşvik etmeyi başaran müstesna hadisesi olduğunu söylersek yeridir. Bu yoğun merak, çatışmanın istatistiksel bir veri olarak “tarihe karışmasını” engellemekle kalmayıp siyasal iktidarların çıkarları doğrultusunda Mohaç Meydan Muharebesi anlatımının sürekli yeni vurgularla şekillenmesine, dolayısıyla anlatıldığı dönemin siyasi, toplumsal ve ideolojik imalarını yoğun bir şekilde taşımasına yol açmıştır. Mohaç Savaşı söyleminin bir devirden diğerine geçirdiği değişiklikler Macar tarih yazımıyla beraber tarih ders kitaplarında da derin izler bırakmıştır. Bunun başlıca nedeni tarih ders kitaplarının siyasal iktidarlar tarafından bir araç olarak kullanılması, dolayısıyla devletin yönetimi değiştikçe, ders kitaplarının da içeriksel ve ideolojik tadillere uğramasıdır. Bu çalışma kapsamında Macaristan’da İkili Monarşi dönemi (1867–1918), Miklós Horthy dönemi (1920–1944) ve sosyalist dönemin (1945–1989) lise tarih ders kitaplarını metinsel analize tabi tutarak hâkim siyasi söylemlerin Mohaç Meydan Muharebesi’nin anlatımında nasıl değişiklikler meydana getirdiği araştırılmıştır. Bunun yanı sıra 20. yüzyıla damgasını vurmuş üç siyasi rejimin ders kitaplarında mevcut Mohaç söyleminin incelenmesiyle bu kitaplarla yetişmiş nesillerin kültürel ve bilimsel altyapısı, dolayısıyla bugünkü toplumsal hafızanın içeriğini önemli ölçüde belirleyen unsurların mahiyeti de açığa kavuşturulmaya çalışılmıştır.

Anahtar Kelimeler

Ders kitapları, Macar tarih yazımı, Metin analizi, Mohaç Meydan Muharebesi, Yirminci yüzyıl

Kaynakça

• Angyal, D. (1902). A magyarok története. Középiskolák IV. osztálya számára [Macarların tarihi. Liselerin IV. sınıfı için]. Budapeşte: Lampel Kiadó
• Balogh, A. (1931). Magyarország történelme. A gimnáziumok, a reálgimnáziumok, reáliskola és leányközépiskolák 3., a leánykollégiumok 4. osztálya számára [Liselerin, Fen Liselerinin, Fen Okulunun ve Kızların Orta Dereceli Okullarının 3., Kız Kolejlerinin 4. Sınıfı İçin]. Budapeşte: Szent István Társulat
• Baróti, L., Csánki, D. (1891). Magyarország története. A középiskolák alsó osztályai és polgári fiúiskolák számára [Macaristan tarihi. Liselerin alt sınıfları ve kent erkek okulları için]. Budapeşte: Lampel Kiadó
• Baróti, L., Csánki, D. (1901). Magyarország története. A középiskolák III. osztálya számára [Macaristan tarihi. Liselerin III. sınıfı için] (Göz. geç. 6. bs.). Budapeşte: Lampel Kiadó
• Csuday, J. (1884). A magyarok történelme. A gymnasium III. osztálya számára [Macarların tarihi. Liselerin III. sınıfı için]. Szombathely
• Domanovszky, S. (1926). Magyarország története. Középiskolák 3. osztálya [Macaristan tarihi. Liselerin 3. sınıfı]. Budapeşte: Egyetemi Nyomda
• Ember, I. (1926). A magyar nemzet története. Középiskolák 3. osztálya számára [Macar milletinin tarihi. Liselerin 3. sınıfı için]. Budapeşte: Athenaeum Kiadó
• Eperjessy, G. (1982). Történelem. A gimnáziumok II. osztálya számára [Tarih. Liselerin II. sınıfı için] (2. bs.). Budapeşte: Tankönyvkiadó
• Eperjessy, G., Benczédi, L. (1967). Történelem. A gimnáziumok II. osztálya számára [Tarih. Liselerin II. sınıfı için]. Budapeşte: Tankönyvkiadó
• Horváth, M. (1890) A magyarok története a tanulóifjúság számára. Középiskolák, polgári fiú- és leányiskolák, valamint felsőbb leányiskolák számára [Genç talebeler için Macarların tarihi. Liseler, kent erkek ve kız okulları ve üst düzey kız okulları için] (Göz. geç. H. Marczali, 10. bs.). Budapeşte: Eggenberg
• Jászai, R. (1903). Magyarország története. A mohácsi vésztől a legújabb időig. Középiskolák IV. osztálya számára [Macarların tarihi II. bölüm. Mohaç felaketinden en yeni zamana kadar. Liselerin IV. sınıfı için]. Budapeşte: Lampel Kiadó
• Jászai, R. (1926). Magyarország története. Középiskolák 3. osztálya [Macarların tarihi. Liselerin 3. sınıfı] (Göz. geç. Gy. Balanyi). Budapeşte: Lampel Kiadó
• Koczogh, A., Takáts Gy. (1913). A magyar nemzet története II. rész (1526–1867). A gimnáziumok és reáliskolák IV. osztálya számára [Macar milletinin tarihi II. bölüm (1526–1867). Liselerin ve fen okullarının IV. sınıfı için]. Budapeşte: Athenaeum Kiadó
• Kosáry, D. (1945). Magyarország története. Az őskortól a szatmári békéig. A gimnáziumok VII., a líceumok és gazdasági iskolák III. osztálya számára [Macaristan tarihi. Tarih öncesi dönemden Szatmár Barış Antlaşması’na kadar. Liselerin VII., Kolejlerin ve İktisadi Okulların III. sınıfları için]. Budapeşte: Szikra Kiadó
• Madai, Pál. (1926). Magyarország történelme. Gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák 3. osztálya számára [Macaristan tarihi. Liseler, fen liseleri ve fen okullarının 3. sınıfı için]. Budapeşte: Franklin Kiadó
• Mangold, L. (1883). A magyarok története. Középiskolák alsó osztálya számára [Macarların tarihi. Liselerin alt sınıfları için]. Budapeşte: Franklin Kiadó
• Mangold, L. (1890). A magyarok története. Középiskolák alsó és polgári iskolák számára. [Macarların tarihi. Liselerin alt sınıfları ve kent okulları için] (Göz. geç. 5. bs.). Budapeşte: Franklin Kiadó
• Mangold, L. (1900). A magyarok története. Középiskolák III. és IV. osztálya számára [Macarların tarihi. Liselerin III. ve IV. sınıfı için] (Göz. geç. 6. bs.). Budapeşte: Franklin Kiadó
• Marczali, H. (1894). Magyarország története [Macaristan tarihi]. Budapeşte: Athenaeum Kiadó
• Marczinkó, F., Pálfi, J. ve Várady, E. (1941). Magyarország története a szatmári békéig. A gimnázium és leánygimnázium 7. osztálya számára (gimnáziumi történelmi egységes tankönyvek sorozata [Szatmár Barış Antlaşması’na kadar Macaristan tarihi. Liseler ve Kız liselerinin 7. sınıfı için (liselerin için ortak tarih ders kitapları dizisi)]. Budapeşte: Egyetemi Nyomda
• Sebestyén, Gy. (1890). A magyar nemzet története. A középiskolák alsó osztálya számára [Macar milletinin tarihi. Liselerin alt sınıfları için]. Budapeşte: Franklin Kiadó
• Sebestyén, Gy. (1901). A magyar nemzet története. A mohácsi vésztől napjainkig. A gymnasium és reáliskola IV. osztálya számára [Macar milletinin tarihi. Mohaç felaketinden günümüze. Liselerin ve fen okullarının IV. sınıfı için]. Budapeşte: Franklin Kiadó
• Szabó, D. (1926). Magyarország története. Gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák 3. osztálya számára [Macaristan tarihi. Liseler, fen liseleri ve fen okullarının 3. sınıfı için]. Budapeşte: Franklin Kiadó
• Szádeczky, L. (1912). Magyarország története II. rész. A mohácsi vésztől a legújabb időig. Középiskolák IV. osztálya számára [Macaristan tarihi II. bölüm. Mohaç felaketinden en yeni zamana kadar. Liselerin IV. sınıfı için] (Göz. geç. 2. bs.). Budapeşte: Lampel Kiadó
• Szegedi, T. (1941). Magyarország története a szatmári békéig. A gimnázium és leánygimnázium 7. osztálya számára [Szatmár Barış Antlaşması’na kadar Macaristan tarihi. Liselerin ve kız liselerinin 7. sınıfı için]. Budapeşte: Szent István Társulat
• Szigethy, L. (1901). Magyarok története II. rész. A mohácsi veszedelemtől a legújabb időkig. Középiskolák IV. osztálya számára [Macarların tarihi II. bölüm. Mohaç felaketinden en yeni zamana kadar. Liselerin IV. sınıfı için]. Budapeşte: Singer és Wolfner Kiadó
• Ujházy, L. (1901). A magyar nemzet történelme II. rész. Középiskolák alsó osztályai (IV. o.) számára [Macar milletinin tarihi II. bölüm. Liselerin alt sınıfları (IV. s.) için]. Budapeşte: Szent István Társulat
• Unger, M. (1957). Történelem. Egyetemes történelem 1640–1849. Magyarország története 1526–1849. Az általános gimnáziumok III. osztálya számára [Tarih. Dünya tarihi 1640–1849. Macaristan tarihi 1526–1849. Genel liselerin III. sınıfı için]. Budapeşte: Tankönyvkiadó
• Unger, M. (1961). Történelem. Egyetemes történelem 1640–1849. Magyarország története 1526–1849. Az általános gimnáziumok III. osztálya számára [Tarih. Dünya tarihi 1640–1849. Macaristan tarihi 1526–1849. Genel liselerin III. sınıfı için] (Göz. geç. 5. bs.). Budapeşte: Tankönyvkiadó
• Várady, E. (1933). A magyar nemzet története a szatmári békéig. A leánygimnáziumok, leánylíceumok és leánykollégiumok 7. osztálya számára [Kız Liselerinin, Kız Fen Okulunun ve Kız Kolejlerinin 7. Sınıfı İçin] (I. Ember’ın eseri temel alınarak yazıldı). Budapeşte: Athenaeum Kiadó
• Varga, O. (1886). A magyarok története. Középiskolák alsó osztálya számára [Macarların tarihi. Liselerin alt sınıfları için]. Budapeşte: Franklin Kiadó
• Varga, O. (1901). A magyarok története II. rész. A mohácsi vésztől 1867-ig [Macarların tarihi II. bölüm. Mohaç felaketinden 1867’ye kadar] (Göz. geç. 6. bs.). Budapeşte: Franklin Kiadó
• Varga, Z. (1941). Magyarország története I. (a szatmári békéig). Gimnáziumok és leánygimnáziumok 7. osztálya számára [Macaristan tarihi I. (Szatmár Barış Antlaşması’na kadar). Liseler ve kız liselerinin 7. sınıfı için]. Debrecen: Városi Nyomda
• Vaszary, K. (1901). Történelem a középiskolák IV. osztálya számára II. rész [Liselerin IV. sınıfı için tarih II. bölüm] (4. bs.). Budapeşte: Lampel Kiadó
• Walter, M. (1988). Történelem. A gimnázium II. osztálya számára [Tarih. Lisenin II. sınıfı için] (2. bs.). Budapeşte: Tankönyvkiadó
• Ablonczy, B. (2002). Távol Párizstól. A magyar–francia kapcsolatok 1919 és 1944 közötti történetéhez [Paris’ten Uzakta. 1919 ila 1944 Arasındaki Macar–Fransız İlişkilerine İlaveten]. P. Pritz, B. Sipos, M. Zeidler (Ed.). Magyarország helye a 20. századi Európában [20. Yüzyılın Avrupa’sında Macaristan’ın Yeri] içinde (s. 65–78). Budapeşte: Magyar Történelmi Társulat
• Albert B., G. (2004). Tudatformálás vagy tudattorzítás? [Bilincin Şekillendirmesi Mi, Bilincin Çarpıtması Mı?]. É. Sallai (Ed.). Kölcsey Füzetek IX. Budapeşte: Kölcsey Intézet
• Albert B., G. (2006). Súlypontok és hangsúlyeltolódások – Középiskolai történelem tankönyvek a Horthy-korszakban [Ağırlık Merkezleri ve Vurgu Kaymaları – Horthy Dönemindeki Lise Tarih Ders Kitapları]. Pápa: Pannon Egyetem
• Albert B., G. (2013). Állami (és községi) fiú-középiskolák történelemtankönyv-használata a klebelsbergi korszakban [Devlet (ve Belde) Liselerinin Tarih Ders Kitabı Kullanımı Klebelsberg Döneminde]. Educatio, 22(4), 567–596.
• Albert B., G. (2017). Történelemtankönyvek a budapesti fiú-középiskolákban Klebelsberg Kuno minisztersége idején [Kuno Klebelsberg’ın Bakanlığı Zamanında Budapeşte’deki Erkek Liselerindeki Tarih Ders Kitapları]. Magyar Pedagógia, 117(3), 275–293.
• B. Szabó, J. (2010). Mohácsi vész [Mohaç Felaketi]. Erişim adresi (9 Kasım 2021): http://arkadia.pte.hu/tortenelem/cikkek/mohacsi_vesz
• B. Szabó, J. (2019). A mohácsi csata a modern kori történetírásban (historiográfiai vázlat). P. Fodor, Sz. Varga (Ed.). Több mint egy csata: Mohács [Bir Savaştan Fazlası: Mohaç] içinde (s. 337–379). Budapeşte: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
• Bakonyi, K., Sasi, M. ve Tóthpál J. (1989). Középiskolai tankönyvek 1868–1948 [Lise Ders Kitapları 1868–1948], M. Tóthné Környei (Yay. haz.). Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Kiadványai – Kötetkatalógusok [Ulusal Pedagojik Kütüphane ve Müze Yayınları – Cilt Katalogları]. Budapeşte: OPKM
• Benderli, G., Gülen, Y., Kakuk, Zs., Tasnádi, E. (2013). Magyar–török szótár [Macarca–Türkçe Sözlük]. Budapeşte: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó
• Benderli, G., Gülen, Y., Kakuk, Zs., Tasnádi, E. (2013). Török–magyr szótár [Türkçe–Macarca Sözlük]. Budapeşte: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó
• Bernáth, J. (1976). A mohácsi csata az általános iskolai történelemtanításban [İlk ve Ortaokul Öğretiminde Mohaç Meydan Muharebesi]. E. Mitzki (Yay. haz.). Tudományos emlékülés a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából [Mohaç Meydan Muharebesi’nin 450. Yıldönümü Vesilesiyle Bilimsel Anma Oturumu] içinde (s. 35–54). Pécs: TIT Baranya megyei Szervezete
• Dárdai, Á. (2002). A tankönyvkutatás alapjai [Ders Kitabı Araştırmasının Temelleri]. Budapeşte–Pécs: Dialóg Campus Kiadó
• Dévényi, A., Gőzsy, Z. (2011a). 1945–1948 az átmenet évei [1945–1948 Geçiş Yılları]. A történelem tanításának tartalmi és módszertani változásai [Tarih Öğretiminin İçeriksel ve Yöntemsel Değişmeleri] [Üniversite Notları]. Erişim adresi (25 Kasım 2020): http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/tort_tan_valt/19451948_az_tmenet_vei.html
• Dévényi, A., Gőzsy, Z. (2011b). A történetírás a kemény diktatúrában [Sert Diktatörlükteki Tarih Yazımı]. A történelem tanításának tartalmi és módszertani változásai [Tarih Öğretiminin İçeriksel ve Yöntemsel Değişmeleri] [Üniversite Notları]. Erişim adresi (2 Aralık 2020): http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/tort_tan_valt/a_trtnetrs_a_kemny_diktatrban.html
• Dévényi, A., Gőzsy, Z. (2011c). A történetírás a puha diktatúrában [Yumuşak Diktatörlükteki Tarih Yazımı]. A történelem tanításának tartalmi és módszertani változásai [Tarih Öğretiminin İçeriksel ve Yöntemsel Değişmeleri] [Üniversite Notları]. Erişim adresi (25 Kasım 2020): http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/tort_tan_valt/a_trtnetrs_a_puha_diktatrban.html
• Dévényi, A., Gőzsy, Z. (2011d). A trianoni békével kapcsolatos érvrendszerek, irredentizmus, revizionizmus [Trianon Barış Antlaşması ile İlgili Argümanlar, İrredantizm, Revizyonizm]. A történelem tanításának tartalmi és módszertani változásai [Tarih Öğretiminin İçeriksel ve Yöntemsel Değişmeleri] [Üniversite Notları]. Erişim adresi (20 Eylül 2020): http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/tort_tan_valt/a_trianoni_bkvel_kapcsolatos_rvrendszerek_irredentizmus_revizionizmus.html
• Dévényi, A., Gőzsy, Z. (2014). Szempontok a törénelemtankönyvek dekódolásához [Tarih Ders Kitaplarının Çözümlenmesi İçin Tavsiyeler]. H. Csóka-Jaksa, É. Schmelzer-Pohánka, G. Szeberényi (Yay. haz.). Ünnepi tanulmányok F. Dárdai Ágnes tiszteletére [Ágnes F. Dárdai İçin Armağan İncelemeler] (s. 145–166). Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
• Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (2021, 7 Temmuz). Megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a III. számú tömegsír feltárásának 2. üteme [Ulusal Mohaç Anma Parkı’nda III No’lu Toplu Mezarın Kazı İşlemlerinin 2. Etabı Başlamıştır]. Erişim adresi (7 Kasım 2021): https://www.ddnp.hu/igazgatosag/hirek/megkezdodott_a_mohacsi_nemzeti_emlekhelyen_a_iii_szamu_tomegsir_feltarasanak_2_uteme
• Fodor P. (2016). Hollók évadja. Gondolatok a mohácsi csatáról és következményeiről [Kargalar Mevsimi. Mohaç Muharebesi ve Sonucu Hakkında Düşüncler]. G. F. Farkas, Zs. Szeblédi, B. Varga (Yay. haz.). “Nekünk mégis Mohács kell...” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései içinde (s. 7–17). Ulusal Széchényi Kütüphanesi’nde Düzenlenmiş Sempozyumun Bildirileri, 29 Ağustos 2015. Budapeşte: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ, Országos Széchényi Könyvtár
• Fodor P., Varga Sz. (2019). Bevezetés [Giriş]. P. Fodor, Sz. Varga (Yay. haz.). Több mint egy csata: Mohács [Bir Savaştan Fazlası: Mohaç] içinde (s. 7–10). Budapeşte: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
• Győri Szabó, R. (2011). A magyar külpolitika története 1848-tól napjainkig [1848’den Günümüze Macar Dış Politikası Tarihi]. Budapeşte: Helikon Kiadó
• Illik, P. (2018). Tanulj tinó, avagy a mohácsi csata a hazai tankönyvekben [Oku(,) Baban Gibi Veya Macar Ders Kitaplarında Mohaç Meydan Muharebesi]. R. Botlik, P. Illik (Ed.). A mohácsi csata (1526) másképpen – A nagy temető? [Farklı Bir Açıdan Mohaç Meydan Muharebesi (1526) – Büyük Mezar Mı?] içinde (s. 229–243). Budapeşte: Unicus Műhely
• Katona, A. (2009). A rövid demokratikus átmenet és az „ötvenes évek” történelemtanítása (1945–1956) [Kısa Demokratik Geçiş ve ‘Ellili Yıllar’ın Tarih Öğretimi (1945–1956)]. Képek és arcképek a magyarországi történelemtanítás múltjából VI. Erişim adresi (9 Aralık 2020): http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2009/12/ Kepek_es_arckepekVI..pdf
• Katona, A. (2009). Kitekintés a Kádár-korszak történelemtanítására (1957–1989) [Kádár Döneminin Tarih Öğretimine Bir Bakış (1957 – 1989]. Képek és arcképek a magyarországi történelemtanítás múltjából VII. [Macaristan’daki Tarih Öğretiminin Geçmişinden Resimler ve Portreler VII.]. Erişim adresi (30 Kasım 2020): http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2009/12/Kepek_es_arckepekVII..pdf [30.11.2020]
• Katona, A., Szabolcs, O. (2006). Történelem – tantárgy pedagógiai olvasókönyv [Tarih – Dersin Pedagojik Okuma Kitabı]. Budapeşte: Nemzeti Tankönyvkiadó Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet [Mohaç 1526–2026 – Rekonstrüksiyon ve Bellek] (2018). Kutatók [Araştırmacılar]. Erişim adresi (7 Kasım 2021): https://www.mohacs.btk.mta.hu/kutatok
• Molnár-Kovács, Zs. (2015). A dualizmus kori magyar középiskolai történelemtankönyvek Európa-képe kortörténeti, iskolatörténeti, tankönyvtörténeti kontextusban [Çağ Tarihi, Okul Tarihi, Ders Kitabı Tarihi Bağlamında İkili Monarşi Dönemindeki Macar Lise Tarih Ders Kitaplarının Avrupa İmgesi] (Yayımlanmamış doktora tezi). Pécsi Tudományegyetem, Eğitim Bilimi Doktora Okulu
• Neumann, T., C. Tóth, N., Pálosfalvi, T. (2019). Két évszázad a sztereotípiák fogságában. Helyzetkép a Jagelló-kor kutatásáról [Basmakalıpların Esaretinde İki Asır. Jagiellon Döneminin Durum Raporu]. P. Fodor, Sz. Varga (Yay. haz.). Több mint egy csata: Mohács [Bir Savaştan Fazlası: Mohaç] içinde (s. 11–73). Budapeşte: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
• Pingel, F. (2003). Ders Kitaplarının Araştırma ve Düzeltme Rehberi (N. Elhüseyni, Çev.). İstanbul: Tarih Vakfı Yayınları
• Pingel, F. (2010). UNESCO Guidebook for Textbook Research and Textbook Revision (2. bs.). Braunschweig/Paris: Georg Eckert Institut/UNESCO
• Rólunk [Hakkımızda] (2021). Rubicon Online içinde. Erişim adresi (10 Kasım 2021): https://rubicon.hu/rolunk
• Romsics, I. (2011). Clio bűvöletében [Clio’nun Büyüsü Altında]. Budapeşte: Osiris Kiadó
• Romsics, I. (2015). A múlt arcai [Geçmişin Yüzleri]. Budapeşte: Osiris Kiadó
• Szőke, A. (2004). Az apostolok jogán? [Havarilerin Hakkıyla Mı?]. G. Albert B. Tudatformálás vagy tudattorzítás? [Bilinci Şekillendirmek Mi Bilinci Çarpıtmak Mı?] (s. 65–77). Budapeşte: Kölcsey Intézet
• Tarján, M. T. (?). 1849. október 6. Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése [6 Ekám 1849. Arad Şehitlerinin ve Lajos Batthyány’nin İdamı]. Rubicon Online içinde. Erişim adresi (1 Kasım 2018): http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1849_oktober_6_az_aradi_vertanuk_es_batthyany_lajos_kivegzese/
• Unger, M. (1979). A történelmi tudat alakulása középiskolai történelemtankönyveinkben a századfordulótól a felszabadulásig [Lise Tarih Ders Kitaplarımızda Tarihî Bilincin Şekillenmesi Yüzyıl Dönümünden Kurtuluşa Kadar] (2. bs.). Budapeşte: Tankönyvkiadó