Harp İstanbul’unda Macar Arkeolojisi: Konstantinopolis Macar Bilim Enstitüsü (1916-1918)

Öz

Bu yazının amacı, 1916 senesinde kurulan ve kapılarını Mondros Mütarekesi (1918) sonucunda kapatmak zorunda kalan Konstantinopolis Macar Bilim Enstitüsü’nü ve Osmanlı başkentindeki faaliyetlerini, şimdiye kadar araştırılmamış ya da yeterince incelenmemiş arşiv kaynaklarından elde edilen yeni sonuçlar ışığında tartışmaktır. Yazının ilk kısmında 1860’lı yıllarda İstanbul’da başlatılan Macar araştırmaları ve karşılıklı ziyaretler ile enstitünün kurulabilmesi için yapılan ikili görüşmeler ele alınacaktır. Sonraki bölümlerde, Beyoğlu’nda faaliyet gösteren kurumun profili, ağırladığı bursiyerler, onların çalışmaları ile Osmanlı ve Alman bilim çevreleriyle kurulmuş olan ilişkileri incelenecektir. Son bölümde ise enstitünün kapanışı ve sonraki dönemlerde yeniden açılma girişimleri ele alınacaktır.

Anahtar Kelimeler

• Macar-Osmanlı ilişkileri
• İstanbul
• arkeoloji
• Beyoğlu
• bilim tarihi

Hungarian Archaeology in Istanbul during the World War I: Hungarian Science Institute in Constantinople (1916–1918)

Öz

The aim of this article is to reveal the main scope of the Hungarian Science Institute in Constantinople, which was established in 1916 and closed as a result of the Mudros Armistice (1918), and its activities in the Ottoman capital, with the aid of new archival sources that have never or insufficiently been studied in the past. The first part of the article will discuss the beginning of Hungarian research in Istanbul in the 1860s and bilateral negotiations and mutual visits aiming at establishing the institute. In the following sections, the profile of the institute after it opened its doors in Pera, along with its scholars and their studies, and their relations with the Ottoman and German scientific circles of the city will be examined. The last section provides information on the closure of the institute and the attempts to reopen it.

Anahtar Kelimeler

• Hungarian-Ottoman relations
• Istanbul
• Pera
• archaeology
• history of science

Kaynakça

1. Arşiv Belgelerine Göre Osmanlı’dan Günümüze Türk-Macar İlişkileri. İstanbul: Başbakanlık Devlet Arşivleri Genel Müdürlüğü, 2016.
2. Bene, István. Karácson Imre élete és művei (1863-1911). Győr: Különlenyomat a Győri Szemle, évi számából, 1936.
3. Glück, Heinrich. Die beiden Sasanidischen Drachenreliefs: Grundlagen zur seldschukischen Skulptur. İstanbul: Kaiserlich Osmanichen Museen, 1917.
4. ———. Das Hebdomon und seine Reste in Makriköy, Untersuchungen zur Baukunst und Plastik von Konstan¬tinopel. Viyana: Staatdruckerei, 1920.
5. ———. Die Kunst der Osmanen. Leipzig: Seemann, 1922.
6. ———. Die Kunst der Seldschuken in Kleinasien und Armenien. Leipzig: Seemann, 1923.
7. ———. Probleme des Wölbungsbaues: Die Bäder Konstantinopels und ihre Stellung in der Baugeschichte des Morgen und Abendlandes. Viyana: Halm & Goldmann, 1921.
8. ———. Török művészet / Türkische Kunst. Vortrag, gehalten in der Sitzung des Ungarischen Wissenschaftlichen Instituts in Konstantinopel am 5. Mai 1917. Budapeşte; İstanbul: Franklin, 1917.

9. Gönyei, Antal, der. Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből (1945– 1948). Budapeşte: Téka, 1988.
10. Hekler, Antal. Emlékirat a Kisázsiában tervezett magyar tudományos ásatások szervezése tárgyában. Buda¬peşte: Franklin, 1915.
11. ———. Isteneszmény és portrait a görög művészetben / Götterideale und Porträts in der griechischen Kunst. Vortrag, gehalten in der Sitzung des Ungarischen Wissenschaftlichen Instituts in Konstantinopel am 5. Mai 1917. Budapeşte; İstanbul: Franklin, 1917.
12. ———. Museum für bildende Kunst in Budapest. Ausstellung thasischer Funde.” Archäologischer Anzeiger, Beiblatt zum Jahrbuch des Archäologischen Instituts 36, no. 3/4 (1921): 297–308.
13. Kós, Károly. İstanbul: Şehir Tarihi ve Mimarisi. İstanbul: Yeditepe Yayınevi, 2016.
14. ———. Sztambul, várostörténet és architektúra. Budapeşte; İstanbul: Franklin, 1918.
15. Luttor, Ferenc. Konstantinápoly. Szombathely: Nemzedékek Sajtóvállalat, 1918.
16. Millingen, Alexander van. Byzantine Constantinople. The Walls of the City and Adjoining Historical Sites. London: J. Murray, 1899.
17. Moravcsik, Gyula. Szt. László leánya és a bizánci Pantokrator-Monostor. Budapeşte; İstanbul: Konstan¬tinápolyi Magyar Tudományos Intézet, 1923.
18. Mordtmann, J. Heinrich. Adalék Buda 1526-iki elfoglalásához / Zur Kapitulation von Buda im Jahre 1526. Mitteilungen des Ungarisches wissenschaftlichen Istituts in Kostantinopel. Budapeşte; İstanbul: Frank¬lin, 1918.
19. Schrotty, Pál. “A török riviérán.” Katholikus Szemle 32, no. 4 (1918): 336–350.
20. ———. “Kisázsia szívében.” Katholikus Szemle 31, no. 7 (1917): 599–614.
21. Ablonczy, Balázs. Keletre Magyar! - A magyar turanizmus története. Debrecen: Jaffa Kiadó, 2016.
22. Arbanász, Ildikó ve György Csorba. “Magyar kutatók az isztambuli levél− és könyvtárakban a második világháború előtt.” A kísérlet folytatódik. II. Nemzetközi Vámbéry Konferencia, derleyen Mihály Dobrovits, 7-46. Dunaszerdahely: Lilium Aurum, 2005.
23. Ágoston, Gábor. “Siyaset ve Historiografi: Macaristan’da Türk ve Balkan Çalışmalarının Gelişimi ve İs¬tanbul’daki Macar Araştırma Enstitüsü.” Türkler, cilt 3, derleyen Hasan Celal Güzel, C. Cem Oğuz ve Osman Karatay, 92-98. İstanbul: Yeni Türkiye Yayınları, 2002.
24. Benkő, Samu, der. Édes Idám. Kós Károly levelei feleségéhez. Kolozsvár: Polis, 2011.
25. Çoban, Erdal. “Türkiye’de Bir Macar Türkolog: Tibor Halasi-Kun.” DTCF Dergisi 56, no. 2 (2016): 413–439.
26. Çolak, Melek. “Atatürk, Macarlar ve Türk Tarih Tezi.” Türkiyat Araştırmaları Dergisi 27 (2010): 371–402.
27. ———. “İstanbul Macar Bilim Enstitüsü (1916–1918),” Karadeniz 3 (2009): 91–105.
28. Csorba, György. “Az 1848-49-es törökországi magyar emigráció története.” Hadtörténeti Közlemények 2 (1999): 352–398.
29. Csorba, György, ve Gábor Fodor. “Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstan¬tinápolyban 1914–1916.” Századok 152, no. 2 (2018): 317–350.
30. ———. “Lipót Mosony: Osmanlı İstanbul’unda Macar Tarih Araştırmaları ve Macar Kültür Siyaseti (1914– 1916).” Türk-Macar İlişkilerinin İzinde 20 Yıl. Prof. Dr. Melek Çolak Armağanı, derleyen Yücel Namal, 249–272. İstanbul: Kitabevi Yayınları, 2020.
31. Demirkan, Tarık. Macar Turancıları. İstanbul: Tarih Vakfı Yayınları, 2000.
32. Dillon, Sheila. The Female Portrait Statue in the Greek World. Cambridge: Cambridge University Press, 2010.
33. Dölen, Emre. İstanbul Darülfünunu’nda Alman Müderrisler 1915–1918. İstanbul: Bilgi Üniversitesi Yayınları, 2013.
34. Fodor, Gábor. “A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet megalapítása: titkos tárgyalások, tervek és kultúrdiplomácia.” Keletkutatás (İlkbahar 2019): 97–106.
35. Fodor, Pál. “Karácson Imre (születésének 125. évfordulóján.)” Keletkutatás (Sonbahar 1989): 109–114.
36. Germanus, Gyula. “Turk Darnay,” Keleti Szemle 10 (1909): 341–344.
37. Gümüş, Musa. Osmanlı Modernleşmesinde Yabancılar: Leh ve Macar Mültecileri. İstanbul: Libra Yayınları, 2019.
38. “Macar Kültür Merkezi Açıldı.” İhlas Haber Ajanası, 18 Aralık 2013. Erişim tarihi 26 Ağustos 2020. https://www.iha.com.tr/gaziantep-haberleri/macar-kultur-merkezi-acildi-629287/
39. Maróti Géza emlékiratai. Lapis Angularis IV. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Budapeşte: Magyar Építészeti Múzeum, 2002.
40. Mızrak, Sezgin Topal. “II. Abdülhamid Döneminde Türk-Macar Kültürel İlişkileri (Korvina Örneği).” Yüksek lisans tezi, Muğla Sıtkı Koçman Üniversitesi, 2017.
41. Nagy, Norbert. A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet története (1916–1918). Pécs: Balkán Füzetek, 2010.
42. Nazır, Bayram. Osmanlıya Sığınanlar: Macar ve Polonyalı Mülteciler. İstanbul: Yeditepe Yayınları, 2006.
43. Nebioğlu, Osman. Bir İmparatorluğun Çöküşü ve Kapitülasyonlar. Ankara: İş Bankası Yayınları, 1986.
44. Nyíri, Mária. “A Feridun Alapítványról.” Ősi Gyökér 3 (2005): 33–39.
45. Ormos, István. Egy életút állomásai. Kmoskó Mihály. 1876–1931. Budapeşte: METEM, 2017.
46. Önen, Nizam. İki Turan: Macaristan ve Türkiye’de Turancılık. İstanbul: İletişim Yayınları, 2005.
47. Pallag, Zoltán. “Posta Béla és a Magyar Keleti Archeológiai Intézet terve.” A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 2002–2003, derleyen Márta Sz. Máthé ve Márta Magyari, 117–134. Debrecen: Debreci Déri Múzeum, 2003.
48. Saral, Emre. “Mondros Mütarekesi Sonrasında Türk Cephelerinde Faaliyet Gösteren Avusturya-Macaristan Askerlerinin Memleketlerine Geri Dönüşleri,” 19 Mayıs’ın 100. Yıldönümünde Atatürk ve Türk İstklali Uluslararası Sempozyum Bildiri Kitabı. 586-98. Ankara: Hacettepe Üniversitesi, 2020.
49. Saral, Tosun, Emre Saral ve Fahri Sezer, haz. “Çaylak” Mehmet Tevfik, Yâdigâr-ı Macaristan Asr-ı Abdülhamid Hân. Ankara: Türk Macar Dostluk Derneği, 2009.
50. Sezer, Yavuz. “Hungarian Orientalism, Turanism and Károly Kós’s Sztambul (1918).” Centropa 7, no. 2 (2007): 136–152. Tóth, Gábor. “Az első külföldi tudományos intézet.” Századok 129, no. 6 (1995): 1380–1395.
51. Vincze, Zoltán. “A Keleti Intézet Pósta Béla-i terve.” Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára, derleyen Sándor Pál-Antal, Gábor Sipos, András W. Kovács ve Wolf Rudolf, 640–57. Kolozsvár: Erdélyi Múzem-Egyesület, 2003.