The Origin Of The Hungarians

Abstract

The origin of the Hungarians has been historically an interesting subject-matter; and the historians, archeologists, anthropologists, linguists in addition to other interested scientists and intellectuals have put forward various views, arguments and comments in this regard. While some of such views, arguments and comments have managed to make a conclusion with due regard to the scientific data, there are people who have put forward a series of imaginative formations with no regard to the relevant scientific data. This article translated into Turkish language from the original Hungarian material discusses the theses, views, and assumptions put forward concerning the origin of the Hungarians based on the researches conducted under the light of the existing scientific data starting from the Middle Age chronicles. The article describes in details the researches, views, theses and comments spread over the centuries starting from the legends about the origin of the Hungarians; and attempts to make an in-depth analysis of the subject-matter on the score of its historical, geographical, archeological, anthropological, linguistic and ethnographical aspects, amongst other things. The article concentrates on the issue of the origin of the Hungarians, which remains to occupy the people’s mind for centuries, from the angle of the Turkish thesis and the Finno-Ugric thesis, while, at the same time, reviewing other theses put forward about the issue, and, thus, addresses the subject-matter in a holistic way.

Keywords

• The origin of the Hungarians,Turkish thesis,Finno-Ugric thesis

Macarların Kökeni

Öz

Macarların kökeni tarih boyunca devamlı surette ilgi çekici bir konu olmuş; tarihçiler, arkeologlar, antropologlar, dil bilimcileri, konu ile ilgilenen bilim insanları ve entelektüeller çeşitli görüşler ve düşünceler ortaya koymuşlar, yorumlar yapmışlardır. Ortaya koyulan görüşler, düşünceler ve yorumlar içinde bilimsel verileri dikkate alarak sonuca ulaşanlar olduğu gibi, bilimsel verileri dikkate almadan hayal ürünü birtakım oluşumları gündeme getirenler de vardır. Macarca aslından Türkçeye çevirisi yapılan bu makale, Macarların kökenine dair tezleri, düşünceleri, varsayımları Orta Çağ kroniklerinden başlayarak bilimsel veriler ışığında yapılan araştırmalara kadar incelemektedir. Makale, Macarların kökenine dair efsanelerden yola çıkarak yüzyıllara yayılan araştırmaları, düşünceleri, tezleri, yorumları detaylı bir şekilde anlatmakta; konuyu tarihi, coğrafi, arkeolojik, antropolojik, dil bilimsel, etnografya yönleriyle de derinlemesine ele almaktadır. Makale, yüzyıllardır zihinleri meşgul etmekte olan Macarların kökeni sorununa Türk tezi ve Fin-Ugor tezi açısından yoğunlaşırken, aynı zamanda konu ile ilgili diğer tezleri de gözden geçirmekte ve konuyu bütüncül bir şekilde incelemektedir. 

Anahtar Kelimeler

• Macarların kökeni,Türk tezi,Fin-Ugor tezi

Kaynakça

1. ANONYMUS (1999): A magyarok cselekedetei. (Ford. És jegyz. Veszprémy László) Osiris, Budapest.BADINY, Jós Ferenc (1976): Mah-Gar a Magyar! Szerző, Buenos Aires.BAJZA, [József] (1863): Összegyűjtött Munkái I–VI. köt. 2. kiad. Heckenast Gusztáv, Pesten.BAKAY, Kornél (2010): Hogyan lettünk finnugorok? Kisenciklopédia 1. Hun-Idea, Budapest.BARÁTH, Tibor (2002): A magyar népek őstörténete. Egyesített kiadás I–III. köt. Püski, Budapest.BARTHA, Antal (1984): A magyar nép őstörténete. In: Székely György (szerk): Magyarország története (I–X.). I. köt. Előzmények és magyar történet 1241-ig. Akadémiai, Budapest, 375–574.BENKŐ, Lóránd (1990): Őstörténetünk és a magyar nyelvtudomány. Magyar Tudomány. 161, 267–272.BÉL, Mátyás (1984): Hungáriából Magyarország felé. Szépirodalmi, Budapest.BOBULA, Ida (1961): A sumér-magyar rokonság kérdése. Editor Esda, Buenos AiresBONFINI, Antonio (1995): A magyar történelem tizedei. (Ford. Kulcsár Péter) Balassi, BudapestBUDAY, É’saiás (1833): Magyar Ország Históriája a’Mohátsi veszedelemig. I–III. Trattner és Károlyi, Pesten.CZEGLÉDY Károly – Hajdú Péter (szerk.) (1955): A magyar őstörténet kérdései. A Magyar Nyelvtudományi Társaság vitaülése. 1953. december 1. Akadémiai, Budapest.CSICSÁKY, Jenő (1938): „Mu” az emberiség szülőföldje. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.CSICSÁKY, Jenő (1961): A magyar nemzetcsalád útja Távolt Nyugatról Távol Keletig. Hungarian Publishing Company Ltd., Sydney.DOMOKOS, Péter (1998): Szkítiától Lappóniáig. A nyelvrokonság és az őstörténet kérdéskörének visszhangja irodalmunkban. Universitas, Budapest.ENGEL, Johann Christian von (1813): Geschichte des Ungarischen Reichs. Erster Theil. F. Volke, Wien.ENGEL, Pál (1990): Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig. Háttér, Budapest.ERDÉLYI, István (1989): Sumér rokonság? Akadémia, Budapest.ERDÉLYI, István (2002): A magyar honfoglalás és előzményei. Mundus Magyar Egyetemi, Budapest.FODOR, István (1975): Verecke híres útján… A magyar nép őstörténete és a honfoglalás. (Magyar História) Gondolat, Budapest.GÖTZ, László (1990): Keleten kél a nap. Népszava, Bp.GYÖRFFY, György (1984): A honfoglalás és megtelepedés; A kalandozások kora. In: Székely György (szerk.): Magyarország története (I–X.). I. köt. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai, Bp., 577–716.HAJDÚ, Péter (1953): A magyarság kialakulásának előzményei. Akadémiai, Budapest.HAJDÚ, Péter – Domokos Péter (1978): Uráli nyelvrokonaink. Tankönyvkiadó, Budapest.HARMATTA, János (1990): A magyarság őstörténete. Magyar Tudomány. 161, 243–260.HEGEDŰS, József (2003): Hiedelem és valóság. Külföldi és hazai nézetek a magyar nyelv rokonságáról. Akadémiai, Budapest.HÓMAN, Bálint (1925): A magyar hún-monda és a húnhagyomány. Stúdium, Budapest.HÓMAN, Bálint (1921): A székelyek eredete. In: Hóman Bálint: A történelem útja. (Szerk. Búza János) Osiris, Budapest, 144–163.HÓMAN, Bálint (1985): Ősemberek—ősmagyarok. (Sajtó alá rend. Szendrey Tamás – Clementis-Záhony Botond) Hungarian Cultural Foundation, Atlanta, GA.HÓMAN, Bálint – Szekfű Gyula (1941): Magyar történet. (Hetedik kiadás) I–V. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.HORVÁT, István (1825): Rajzolatok a’ magyar nemzet legrégibb történeteiből. Trattner Mátyás, Pesten.HORVÁTH, Mihály (1860): Magyarország történelme. I–II. Heckenast Gusztáv, Pesten.HUNFALY, Pál (1864): A’ vogul föld és nép. Eggenberger Ferdinánd, Pest.HUNFALY, Pál (1876): Magyarország ethnographiája. MTA, Budapest.HUSZTI, András (1791): Ó és Újj Dácia, azaz Erdélynek régi és mostani állapotjáról való Historia. Diénes Sámuel, Bétsben.JÓKAI, Mór (1854): A magyar nemzet története. Heckenast Gusztáv, Pesten.KAZINCZY, Ferenc (1808): Tübingiai pályaműve a magyar nyelvről. (Kiad. Heinrich Gusztáv) MTA, Budapest, a tanulmányban használt kiadás: 1916, MTA, Budapest.KÉZAI, Simon (1999): A magyarok cselekedetei. (Ford. Bollók János) Osiris, Budapest.KINCSES, Nagy Éva (1991): A turáni gondolat. In: Kincses Nagy Éva (szerk.): Őstörténet és nemzettudat 1919–1931. Magyar Őstörténeti Könyvtár, Szeged.KISZELY, István (1992): Honnan jöttünk? Hatodik Síp Alapítvány–Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.KODOLÁNYI, János, ifj. (szerk.) (1973): A finnugor őshaza nyomában. Gondolat, Budapest.KOESTLER, Arthur (1976): The Thirteenth Tribe. The Khazar Empire and its Heritage. Random House, New York, magyar kiadása: A tizenharmadik törzs. (Fordította: Rózsahegyi István) 1990, Kabala Kft.KUUN, Géza, comes (1892–1895): Relationum Hungarorum cum oriente gentibusque orentalis originis. Historia antiquissima I–II. Antonio Herrmann, Claudipoli.LANGÓ, Péter (2007): Amit elrejt a föld... A 10. Századi magyarság anyagi kultúrájának régészeti kutatása a Kárpát-medencében. L’Harmattan, Budapest.LÁSZLÓ, Gyula (1944): A honfoglaló magyar nép élete. Magyar Élet, Budapest.LÁSZLÓ, Gyula (1961): Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Akadémiai, Budapest.LÁSZLÓ, Gyula (1978): A „kettős honfoglalás”. Magvető, Bp.LIGETI, Lajos (1943): Az uráli magyar őshaza. In: Ligeti Lajos (szerk.): A magyarság őstörténete. Pázmány Péter Egyetem–Franklin Társulat, Budapest, 36–70.LIPTÁK, Pál (1977): A magyar őstörténet kérdései az antropológiai kutatások alapján. In: Bartha Antal – Czeglédy K. – Róna-Tas A. (szerk.): Magyar őstörténeti tanulmányok. Akadémiai, Budapest.LOSONTZI, Hányoki István (1942): Hármas Kis Tükör. (Bev. Osváth Ferenc) Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.MAGYAR, Adorján (1930): Kérdések. Ázsiából jöttünk-e vagy európai ősnép vagyunk? Pestvidéki Nyomda, Vác.MAGYAR, Adorján (1995): Az Ősműveltség. Magyar Adorján Baráti Kör, Budapest.MAKKAI, László (1986): Erdély a középkori Magyar Királyságban (896–1526). In: Köpeczi Béla (főszerk.): Erdély története I–III. Akadémiai, Budapest, I. A kezdetektől 1606-ig. 235–408.MARCZALI, Henrik (1895): A vezérek kora és a királyság megalapítása. In: Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története I–X. Athenaeum, Budapest.MOÓR, Elemér (1933): A magyar nép eredete. Kritikai tanulmány. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt., Szeged.MOLNÁR, Erik (1953): A magyar nép őstörténete. Szikra, Budapest.MÓRICZ, Zsigmond (1978–1984): Tanulmányok I– III. köt. Szépirodalmi, Budapest.NAGY, Géza (1895): Magyarország története a népvándorlás korában. In: Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története I–X. Athenaeum, Budapest.NAGY, Géza (1907): A honfoglalók. Ethnographia. 18, 257–268., 321–339.NAGY, Géza (1908): A honfoglalók és a turkok. Ethnographia. 19, 65–80., 257–271.NAGY, Károly (2003): Őshazakeresőink nyomában. Magyar Könyvklub, Budapest.NEMESKÉRI, János (1943): Az embertan és a magyar őstörténet. In: Ligeti Lajos (szerk.): A magyarság őstörténete. Pázmány Péter Egyetem–Franklin Társulat, Budapest.NEMESKÜRTY, István (1991): A bibliai örökség. A magyar küldetéstudat története. Szabad Tér, Budapest.NÉMETH, Gyula (1930): A honfoglaló magyarság kialakulása. Hornyánszky Viktor Rt., Budapest.PADÁNYI, Vikor (1989): Dentu-Magyaria. Turul, Veszprém.PAIS, Dezső (1967): A magyarsággal kapcsolatos IX–X. századi népelemek és népmozgalmak – A székelyek eredetéhez és a székelység kialakulásához. Magyar Nyelvőr. 63, 71–73.PÁPAY, József (1909): Nyelvünk finnugor eredetének kérdése Sajnovics és Gyarmathi fellépéséig. Debrecen.PETTHŐ, Gergely (1753): Rövid Magyar Kronika. Kassa.PUSZTAY, János (1977): Az „ugor-török háború” után. (Gyorsuló idő) Magvető, Budapest.RÉVAI, Miklós (1912): Magyar nyelvi és irodalmi kézikönyve. „A’ Magyar deáki történet” (Szerk. Dr. Rubinyi Mózes) MTA, Budapest.RÓNA-Tas András (1997): A honfoglaló magyar nép. Balassi, Budapest.SÁNDOR, Klára (2011): Nyelvrokonság és hunhagyomány. Typotex, Budapest.SZALAY, László (1852): Magyarország története I–II. Geibel Károly, Lipcse.SZEKÉR, Joakim (1791): Magyarok’ eredete a’ régi és mostani Magyaroknak nevezetesebb tselekedeteivel együtt. Pozsonban és Komáromban.SZÉKELY, György (1964): A honfoglaló magyarság kialakulása, Magyarország története a honfoglalástól Mohácsig. In: Molnár Erik (szerk.): Magyarország története I–II. Gondolat, Budapest, 29–45.SZŐCS, István (1971): Sumér és Szemere. Korunk. 30, 1556–1565.THURÓCZY, János (1980): A magyarok krónikája. (Ford. Horváth János) (2. kiad.) Európa, Budapest.THURY, József (1896): A magyarok eredete, őshazája és vándorlásai I–IV. Századok. 30, 677–692., 778–803., 880–917.TÓTH, Tibor (1965): A honfoglaló magyarság ethnogenezisének problémája. Antropológiai Közlemények. 9, 139–143.RASKÓ, István (2010): A honfoglaláskor genetikai nyomai. Vasi Szemle. 64, 129–132.VAJDA, János (1896): Magyarság és nemzeti önérzet. Kóros áramlatok. Singer és Wolfner, Budapest.VÁMBÉRY, Ármin (1882): A magyarok eredete. Etnológiai tanulmány. MTA, Budapest.VÁMBÉRY, Ármin (1895): A magyarság keletkezése és gyarapodása. Franklin Társulat, Budapest.VÁSÁRY, István (2008): Magyar őshazák és magyar őstörténészek. Balassi, Budapest.VÉKONY Gábor (2002): Magyar őstörténet – magyar honfoglalás. Nap, Budapest.VIRÁG, Benedek (1816): Magyar Századok. Királyi Universitas, Budán.ZICHY, István, gróf (1939): Magyar őstörténet. Magyar Szemle Társaság, Budapest.ZSIRAI, Miklós (1937): Finnugor rokonságunk. MTA, Budapest.ZSIRAI, Miklós (1943): Őstörténeti csodabogarak. In. Ligeti Lajos (szerk.) A magyarság őstörténete. Pázmány Péter Egyetem–Franklin Társulat, Bp., 266–289.