Transgressive Gestures in the Couple Dance in a Central-Transylvanian Local Community

Yıl 2023, Sayı: 26, 85 - 99, 02.06.2023

Dóra Pál-kovács1

https://doi.org/10.26650/iukad.2023.qe00005

Öz

In Hungarian couple dances the touch, the bodily contact between the dancing partners of a man and woman, has not been dealt with in Hungarian dance research. The question arises whether dance contains only those touches that are organic parts of dance as movement, or possibly contain such extra touches that are not necessarily forms of a formal-rhythmic flow of a dance, not inherent in its inner logic, yet often occur. My article focuses on taction in couple dances in a Hungarian village, Magyarózd, Ozd in Transylvania (Romania) and tries to detect which ones can be identified as structural elements of the dance and which can be interpreted as transgression. It is also worth exploring to what extent the transgression of these boundaries is considered as breaching social norms in a given community, what are the consequences of the transgression of boundaries, and what degrees of transgression exists. In addition to archival material, the research was based on my textual collections, dance filming (organising a carnival ball) and dance analysis. I conducted interviews with middle-aged people young adults and the older age group.

Anahtar Kelimeler

Couple Dance, Gender, Transgression, Touch

Kaynakça

• Bakó, B. (2004). A terepmunka értelm(ezés)e, avagy az etikusság határán [The interpretation of fieldwork, or on the border of ethics]. Kisebbségkutatás, 13(3)., 388–395.
• Bourdieu, P (1977). Remarques provisoires sur la perception sociale du corps. Actes de la recherche en sciences sociales. 14(4), 51–54.
• Cowan, J. K. (1990) Dance and the Body Politic in Northern Greece. Princeton, New Jersey: Princeton University Press.
• Deáky, Z. (2005). ‘Jó kis fiúk és leánykák’: A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon [‘Little boys and girls’: the historical ethnography of early childhood in Hungary]. Budapest: Századvég Kiadó.
• Donnan, H. and Thomas M. Wilson. (2002) Határok és antropológia Európában. [Borders and anthropology in Europe]. Replika, 47–48(1), 117–131.
• Gazda, K. (1980). Gyermekvilág Esztelneken [Childhood in Esztelnek]. Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó.
• Horváth, I. (1980). Magyarózdi toronyalja: Írói falurajz [Magyarózdi toronyalja. A writer’s description of the village.]. Budapest: Magyar Helikon.
• Foucault, M. (1977) A Preface to Transgression. Language, Counter-Memory, Practice: Selected Essays and Interviews, edited by D. Bouchar Cornell, Ithaka, New York: Corner University Press, 32–33.
• Frykman, J. and Orvar Löfgren. (1987). Culture Builders: A Historical Anthropology of Middle Class Life. New Brunswick, New Jersey and London: Rutgers University Press.
• Fügedi, J. (2012). Motivic Microstructures and Movement Concepts of Expression in Traditional Dances. In Elsie Ivancich Dunin, Anca Guirchescu and Csilla Könczei (eds.) From Field to Text & Dance and Space: Proceedings of the 24th Symposium of the ICTM Study Group on Ethnochoreology, ISPMN/ICTM, pp. 43–46.
• Fügedi, J. (2007). A Simplified Use of Consequitve Foot Hooks. In Proceedings of the Twenty-fifth Biennial ICKL Conference – Escuela Nacional de Danza Clásica y Contemporánea, Mexikco City D.F., Mexico, July 29-August 5, 2007, Mexico City: International Council of Kinetography Laban, 24–25.
• Fügedi, J. (1990). Tánciskola Magyarózdon. [Danceschool in Magyarózd] Táncművészet, 15(12) 12–14.
• Kaposi, E. (1999). Bodrogköz táncai és táncélete 1946–1948 [Dances and dance life in the Bodrogköz 1946-1948]. Budapest: Planétás Kiadó.
• Karsai, Zs. and György Martin. (1989). Lőrincréve táncélete és táncai. [The Dance Life and Dances of Lőrincréve] Budapest: MTA Zenetudományi Intézet.
• Kavecsánszki, M. (2015) Tánc és közösség: A társastáncok és a paraszti tánckultúra kapcsolatának elmélete bihari kutatások alapján. [Dance and community: the theory of the relationship between ballroom dances and rural dance culture based on Bihar county research] Debrecen: Press Kiadó, Studia Folkloristica et Ethnographica 59.
• Kovács, D (2017). Magyarózd társadalomszerkezeti változása, [Socio-structural changes in Magyarózd] 1880–2015” Korunk, 28(1) 11–19.
• Marót, K. (1945). Survival és revival. Ethnographia, 56(1–4.) 1–9.
• Martin, Gy. (2004). Mátyás István ‘Mundruc’. Egy kalotaszegi táncos egyéniségvizsgálata. [István Mátyás ‘Mundruc’. The personality Study of a Dancer from Kalotaszeg.] Edited by László Felföldi, Zoltán Karácsony, Budapest: MTA Zenetudományi Intézet / Planétás Kiadó
• Mauss, M. (1968). Sociologie et Anthropologie (with introduction by Claude Levi-Strauss), 4th edition, Paris: Presses Universitaires de France. pp. 364-386.
• Neményi, M. (1999). Csoportkép nőkkel [Group picture with women]. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
• Németh, A. (2009). Az emberi test mint a kommunikáció médiuma: A testhasználat és a performativitás pedagógiai történeti antropológiai vázlata. [The human body as a medium of communication: a pedagogical historical anthropological perspective on the use of the body and performativity] In Németh András et al. (eds.), Hagyomány és újítás a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban: Tudományos konferencia a Magyar Táncművészeti Főiskolán 2007. november 9–10., Budapest: Magyar Táncművészeti Főiskola / Planétás Kiadó, pp. 106–115. Táncművészet és tudomány 1.
• Ortner, S.B (1974). Is female to male as nature is to culture? In M. Z. Rosaldo and L. Lamphere (eds), Woman, culture, and society. Stanford, CA: Stanford University Press, pp. 68–87
• Pál-Kovács, D (2019) Társadalmi nemi szerepek Magyarózd tánchagyományában. [Gender roles in the dance tradition of Magyarózd] Kolozsvár: Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Unpublished PhD-dissertation.
• Pál-Kovács, D. (2018) Interview with G.E. Sound recording, property of the author Pál-Kovács, D. (2017a) Interview with N.I. Sound recording, property of the author Pál-Kovács, D. (2017b) Interview with M.Á. Sound recording, property of the author Pál-Kovács, D. (2017c) Interview with T.Á. Sound recording, property of the author
• Pávai, I. (2015). Magyarózd népzenéje Horváth István gyűjtései tükrében [The Folk Music of Magyarózd as Reflected in the Collections of István Horváth.] Budapest: Hagyományok Háza / MTA BTK Zenetudományi Intézet.
• Pesovár, E. (1997) A magyar páros táncok [The Hungarian couple dances]. Budapest: Planétás Kiadó
• Pilcher, J. and Imelda Whelehan. (2004) 50 Keys Concepts in Gender Studies. London, Thousand Oaks and New Delhi: SAGE Publications.
• Ratkó, L. (2001). Női szerepek a magyar néptánchagyományban. [Female roles in the Hungarian dance tradtition] Néprajzi Látóhatár, 10(1–4) 263–277.
• Ratkó, L. (1996). „Nem úgy van most, mint vót régen...”: A tánc mint tradíció a nyírségi paraszti kultúrában [It’s not like it used to be...”: Dance as a tradition in the rural culture of Nyírség]. Nyíregyháza: Sóstói Múzeumfalu Baráti Köre.
• Székely, A (2022). Dance transmission through an archive film in the Hungarian folk dance revival movement In Anne, von Bibra Wharton; Dalia, Urbanavičienė (eds.) Dance and economy, dance transmission. Proceedings of the 31th Symposium of the ICTM Study Group on Ethnochoreology Vilnius, Litvania: ICTM Study Group on Ethnochoreology, Vilnius: Lithuanian Academy of Music and Theatre. pp. 298–309.
• Szőnyi, V. (2021). How Changes of Age and Social Status are Manifested in the Moldavian Csángó Dance Culture. In: Apjok, Vivien; Povedák, Kinga; Szőnyi, Vivien; Varga, Sándor (eds.) Dance, Age and Politics. Proceedings of the 30th Symposium of the ICTM Study Group on Ethnochoreology. Szeged, Budapest: SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, BTK Zenetudományi Intézet, Magyar Etnokoreológiai Társaság 478 p. pp. 423–429.
• Szőnyi, V. (2018) The Social Embeddedness of the Dance Culture in a Moldavian Village. Open Journal for Anthropological Studies, 2. 37–52.
• Varga, S. (2020). Two Traditional Central Transylvanian Dances and Their Economic and Cultural/ Political Background. Acta Ethnographica Hungarica 65(1) 39–64.
• Varga, S. (2016) Gondolatok Kavecsánszki Máté Tánc és Közösség című könyvéhez. [Reflections on the book Dance and Community by Máté Kavecsánszki] Tánctudományi Közlemények, 8(1). 85–89.
• Varga, S (2009). Gondolatok a tánctanulás hagyományos és intézményesített formáiról [Reflections on traditional and institutionalised forms of dance learning] FOLKSZEMLE 2009: December
• Paper: https://archivum.folkradio.hu/folkszemle/varga_tanctanulas/index.php
• Zemon Davis, N (1996). “Women’s History” in Transition: The European Case. In Joan Wallach Scott (ed.) Feminism and History, Oxford: Oxford University Press, pp. 79–104.